ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Vakok Világa 2008. január


 

Vakok Világa

LXIX. évf. 1. szám

2008. január

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

Fontos döntések az Országos Elnökség ülésén

Lelkileg is támaszai egymásnak

Miniszteri elismerés

Köszönetek az 1 százalékért

A társadalom elöregedésének veszélyei

Az országgyűlési képviselőket kérdezték

Látók ajkán zengett a látássérültek költeménye

Olvasva nyerhet!

A szétszakított megye kutatója

Nyugdíjban, de nem nyugalomban

Nemcsak a zsűri hatódott meg

Adományozási ünnepség

Nem látva is látszani

Új barátságok szövődtek

Zöldhályog vagy glaukóma

Műemléktemplomokban gyönyörködtünk

Gazoknak látszó gyógynövények

Jogsegélyszolgálat Önnek is

Pénz a tehetséges fiataloknak

Esélyek Háza Veszprémben

A kabaré nagymestere visszatért

Találkozás a Nemzet Színészével

Közlemény

Gyászhír

Elhunyt az első magyar vak filozófus

Hatan összemérték tudásukat

A természetgyógyász segít a betegeken

Jótanácsok a kisbabák szoptatásához

Nevelésbe vétel, otthonteremtési támogatás (II. rész)

Vendégségben Kassán

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Megpróbáltatásokkal kijelölt úton

CD-nyeremény

Apróhirdetés

Impresszum

 

 

 

Fontos döntések az Országos Elnökség ülésén

Az 1%-ból befolyt összeg felhasználásáról

Elfogadták a Vakok Világáról szóló beszámolót

 

Segédeszközök vásárlására és kölcsönzésére, oktatási, tanulmányi támogatásra, egészség-megőrzési és rehabilitációs programok megvalósításának segítésére fordíthatták idén az egyesületek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől a személyi jövedelemadó 1 százalékából leosztott pénzt - tudtuk meg az MVGYOSZ Elnökségének november 24-i ülésén. A Szövetség székházában megtartott tanácskozáson dr. Szőke László elnök mellett jelen voltak: Szabó Tiborné, Sztakó Krisztina, dr. Tóka László, dr. Nagy Sándor és dr. Földi János elnökségi tagok; dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője, Kutor Sándorné, a felügyelő bizottság elnöke, dr. Hódosi László és Karola Dezső, ugyanennek a bizottságnak a tagjai, valamint Németh Orsolya elnökségi póttag. A jegyzőkönyvet Simon Enikő vezette.

Az szja 1 százalékának felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokat Virág Krisztina irodavezető foglalta össze. Mint elmondta, az MVGYOSZ a 2005. évi szja 1 százalékából tavaly 6.994.775,- Ft-ban részesült. Az elhatárolás az előző időszakról 250.179,- Ft volt. (Hogy a teljes összeg mely tevékenységeket segítette, decemberi számunkban már közöltük.)

A megyei egyesületeknek 4.900.216,- Ft-ot utaltak át, a központ 2.094.559,- Ft-ot használt fel. Az Országos Elnökség határozata alapján hat egyesületnek kell visszafizetnie a pénzt, összesen 577.835,- Ft-ot, el nem számolható költség miatt. Ugyanis előfordult, hogy némelyik egyesület olyan termék beszerzését jelölte meg, ami a megadott tevékenységhez illett ugyan, mégsem lehetett elszámolni. Ilyen volt például: utazási költség fürdőbe való eljutáshoz vagy ha az egyesület saját használatra vásárolt számítógépet.

A számlák egyenkénti átnézése és a szükséges intézkedések megtétele rengeteg időt vett igénybe. Az irodavezető javasolta, hogy ha a jövőben is ilyen marad a forráselosztási rendszer, szükség lenne az Elnökség határozatára, amellyel felhatalmazná az Országos Hivatalt az elszámolási rend kidolgozására.

A szigorú ellenőrzés elkerülhetetlen, hiszen a nem megfelelő elszámolás esetén megvonhatják a Szövetségtől az 1 százalékos juttatást. Ugyanakkor nemcsak az utólagos elszámolásra kell figyelni, hanem az előzetes segítségnyújtásra is. Célszerű lenne, ha az egyesületek, amennyiben bizonytalanok egyes tételeket illetően, a központ állásfoglalását kérnék. Tavaly ezzel a lehetőséggel csak két egyesület élt.

Az Országos Elnökség úgy határozott, hogy az szja jelenlegi 70-30 százalékos leosztási arányát 2008-tól kezdődően úgy módosítja, hogy évente 10 százalékkal növeli a központnál maradó részt. Majd ezt követően évről évre 10 százalékkal nő ez a rész, de a csökkentés az egyesületek terhére 30 százalékos mérték alá nem mehet. A támogatás kifizetése minden év november 1-től a következő esztendő szeptember 30-ig terjedő időszakra számolható el. A kapott pénzt az egyesület tagjai életvitelt könynyítő segédeszközök vásárlásának támogatására és tanulmányi támogatásra használják fel.

Az Országos Elnökség az egyéni tagok támogatására fordítható keretöszszeget 90 ezer forintban állapítja meg, amely az Országos Szövetségnél maradó költséghányad terhére kerül kifizetésre.

Az Elnökség felhatalmazza a hivatalvezetőt, hogy dolgozza ki a tagegyesületekre az szja felhasználásának elszámolási rendjét és azt a tagegyesületeknek küldje meg.

A Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesületének az szja 1 százalékos felhasználásával kapcsolatosan benyújtott kifogását az Elnökség megvizsgálta és azt megalapozatlannak ítélte. Ezért fenntartja a korábbi ezzel kapcsolatos döntését.

E sorok írója előzetesen, írásban adott számot a Vakok Világa című folyóiratnál végzett egyesztendős munkájáról, a szükséges tartalmi és szerkezeti változtatásokról. A beszámolót az Elnökség elfogadta, dr. Nagy Sándor ellenszavazatával és dr. Földi János tartózkodása mellett.

A vakvezetőkutya-kiképző iskola tevékenységéről, a Szövetség és a Somlai Angyalka Alapítvány közötti együttműködési megállapodás tapasztalatairól számolt be Vasteleky-Einbeck Péter. Mint a kiképző iskola vezetője ismertette, működésük továbbra is négy pilléren nyugszik: tenyésztési, kölyöknevelési, kiképzési és utógondozói feladatokat látnak el. Tenyészállományuk 4 labrador retriever szuka és 2 labrador retriever kan. 2007. áprilisában 6, júniusában 4 labrador retriever kölyök született, őket 8 hetes korukban nevelő családokhoz helyezték ki. Jelenleg 13 kutya van nevelő családokkal, egynek még keresnek nevelőt. Kéthavonta ellenőrzik az ebek fejlődését, többségük egészségvédelmét az iskola állatorvosa látja el. A Somlai Angyalka Alapítvány támogatásával a kölyöknevelőket az otthonukban is fel tudják keresni, ezáltal hathatós segítséget nyújtanak nekik a nevelésben. Körülbelül egyéves korukban kerülnek vissza a kutyusok az iskolába, s ott egy hónapos megfigyelés után döntenek alkalmasságukról. 2007-ben összesen 25 kutyát helyeztek ki gazdákhoz.

Céljuk, hogy minden vakvezető kutyával együtt élő embert felkeressenek és segítséget nyújtsanak számukra a biztonságos közlekedéshez. Ez a Somlai Angyalka Alapítvány törekvése is, amely természetbeni támogatást is nyújt az ebeket nevelő családoknak élelem és állatorvosi költségtérítés formájában. Az Alapítvány 250 ezer forinttal támogatja a vakvezetőkutya-kiképző iskola hotelszárnyának felújítási munkálatait.

Dr. Micserics József hivatalvezető a kiegészítésében elmondta, hogy több mint 2 millió forintot fordítanak a vizesblokkok felújítására. Az iskola munkája példás, a kutyusok oktatói magas színvonalon látják el feladataikat.

Az Országos Elnökség mind a vakvezetőkutya-kiképző iskola tevékenységéről, mind a Somlai Angyalka Alapítvány és az MVGYOSZ közötti együttműködési megállapodás értékeléséről szóló beszámolót elfogadta, ugyanakkor elismerését és köszönetét fejezte ki a vakvezetőkutya-kiképző iskola vezetőjének és dolgozóinak a munkájukért.

Dr. Hódosi László, a felügyelő bizottság tagja adott tájékoztatást az első háromnegyed éves gazdálkodásról. Hangsúlyozta: a gazdálkodás irányítása mindenképpen dicséretet érdemel. A fő számok pozitív változásokat mutatnak. 2007. szeptember 30-ig 225.487.943,- Ft volt a bevétel. A költségek és ráfordítások összege: 155.178.219,- Ft. A pénzkészlet: 6.828.036,- Ft, a követelések: 61.028.414,- Ft. Az értékpapírok összege: 3.947.208,- Ft. A kötelezettségeké: 7.513.199,- Ft Az átvezetési számla egyenlege: 29.349.564,- Ft.

Dr. Micserics József hivatalvezető utalt rá, hogy árnyalja ezt a képet, hogy a likviditási források jelentős mértékben lecsökkentek. A HEFOP-os pénzre is több mint egy évet vártak. Ugyanakkor örvendetes, hogy a Szövetség európai uniós pályázaton is nyert pénzt, amiből országos és megyei szintű rendezvényeket, kiadványokat és kutatási feladatokat tudnak majd finanszírozni.

Az Országos Elnökség az első háromnegyed éves pénzügyi gazdálkodásról előterjesztett beszámolót tudomásul vette.

Ezután döntöttek a Zala megyei egyesület felterjesztése alapján a Braille-emlékérmek odaítéléséről. (Az elismerések átnyújtására a Zala megyei egyesület 50 éves jubileumi ünnepségén került sor, s arról lapunk más helyén számolunk be.)

A Rothbart hagyaték összegével kapcsolatosan az Országos Elnökség a korábbi határozatát a 2008. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította.

A bejelentések között szó volt arról is, hogy a látássérültek integrált oktatása korábban a pedagógiai szakszolgálat segítségével jól működött. Ezt a szolgálatot a debreceni dr. Kettesy Aladár Általános Iskolában most megszüntették. Így a pedagógusok nem kapnak segítséget, ami pedig a látássérültek képzéséhez elengedhetetlen lenne.

Az Elnökség fontosnak tartja, hogy ezután ülésein Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi csoportvezető tanácskozási jogkörrel mindig vegyen részt.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Lelkileg is támaszai egymásnak

Félévszázados jubileumát ünnepelte a Zala megyei egyesület

 

"Ötven év a történelemben csak egy pillanat, ám egy egyesület életében már történelem." Ezzel a mondattal kezdődik A Zalai vakok és gyengénlátók félévszázados története című könyv előszava, amit dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke írt. A Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete ugyanis 50 éves, s ebből az alkalomból jelentették meg a fél évszázadot felölelő kiadványukat, amelyben a sorstársak is beszéltek arról, hogyan sikerült az egykor 47 taggal induló csoportból mára 500 főt számláló, összetartó, eredményesen dolgozó szervezetet kovácsolniuk.

December 6-án a Zala megyei egyesület jubileumi ünnepségére nagyon sokan eljöttek. Közel 150-en foglaltak helyet a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ nagytermében.

Az 50 év történéseit reprezentáló kiállítást Lukács Gyuláné irodavezető mutatta be a vendégeknek. Újságcikkek, fotók, kulturális és sportversenyeken nyert serlegek is emlékeztettek az elmúlt évtizedekre, s arra, hogy az öszszetartozás érzése mindig segítette az együttes munkát.

Marton István, Nagykanizsa polgármestere üdvözölte ezután a megjelenteket, majd Jelenics Ferenc, a Zala megyei egyesület alelnöke beszélt az 50. évfordulóra megjelent könyvről, amit minden tagtárs kézhez kap a megyében. Mint elmondta, a kiadvány összeállításában sokat segítettek a visszaemlékező sorstársak.

Dr. Micserics József, az MVGYOSZ Országos Hivatalának vezetője, s egyben a jubileumi kiadvány lektora, a Bibliából vett idézettel, és Salamon király példájával érzékeltette, mennyire fontos a vezetőség és a tagság összefogása, s a szeretetnek az a folytonos megnyilvánulása, ami miatt mindig jó a Zala megyei egyesülethez ellátogatni. Itt a sorstársak szellemileg és lelkileg is támaszai egymásnak - hangsúlyozta a hivatalvezető.

A Himnusz elhangzása után Gazda Zoltán szavalta el nagy átéléssel Kerekes Géza: Köszönöm, uram! című versét, majd Kovács Béla, a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének elnöke üdvözölte a vendégeket. Miként mondotta, a 2007-es esztendőt az 50. évfordulóra való felkészülés határozta meg. Az az igyekezet, amivel adózni szeretnének az elődök tiszteletre méltó emlékének, s amivel méltó dokumentumot szeretnének hagyni az utódoknak. Ezért született a jubileumi könyv. Minden kistérségben, így Lentiben, Keszthelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is rendeztek az évforduló alkalmából kiállítást, s minden összejövetelük azt igazolta, hogy ünnepelni és együtt emlékezni jó.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke ünnepi beszédében szólt arról, hogy a XX. Század elején elkezdett munka következetes folytatásával a Szövetség jelentős szerepet vállal a társadalomban a vak és gyengénlátó emberek érdekeinek érvényesítése végett. Emlékeztetett a szervezeti átalakítás szükségességére, s arra a 90-es években megfogalmazódott igényre, hogy a megyei egyesületek önállóak lehessenek. Az átalakítást az is sürgette, hogy a vakokról történő állami gondoskodás régi formája a rendszerváltással megszűnt. Tehát maguknak a látássérülteknek is tenniük kell azért, hogy a társadalomban egyenrangú partnerekként kezeljék őket. A Zala megyei sorstársak tevékenysége a kezdettől kimagasló volt, s példáját látva, a többi szervezet könynyebben elfogadta az átalakítással járó változásokat. Az MVGYOSZ elnöke végül elismerését fejezte ki a Zala megyei egyesületnek az eredményekért és a kitűnő együttműködésért.

Vojko Prosen, a Vakok és Gyengénlátók Muraszombati Egyesületének alelnöke, a szlovéniai sorstársak üdvözletét tolmácsolta a zalaiaknak. Örömét fejezte ki, hogy a két szervezet közötti együttműködés országos szintűre emelkedett. Tiszteletet ébreszt a Zala megyei vakok és gyengénlátók munkája Szlovéniában is.

A Zala megyei egyesület elnöksége Dicsérő Oklevél elismerésben és jutalomban részesítette a következőket: Ábrahám Sándorné (Keszthely), Bedő Lászlóné (Nagykanizsa), Forgács Lászlóné (Zalaegerszeg), Gazda Zoltán (Nagykanizsa), Gerencsér Ferencné (Lenti), Góczán István (Zalaegerszeg), Hári Józsefné (Lenti), Máté Jánosné (Keszthely), Pörge Istvánné (Zalaegerszeg), Tamás Endréné (Nagykanizsa), Tuboly Ferenc (Zalaegerszeg) és Tóth József (Lenti). Az elismeréseket Kovács Béla megyei elnök adta át.

Az MVGYOSZ Országos Elnöksége a Louis Braille Emlékérem arany fokozatával tüntette ki Szabó Gyulát, (Zalaegerszeg); ezüst fokozatával Kálmi Istvánnét (Nagykanizsa) és Hajas Tibort (Keszthely); bronz fokozatával Nyírő Miklósnét ( Nagykanizsa). A kitűntetéseket dr. Szőke László országos elnök nyújtotta át.

Kovács Béla megyei elnök zárszavában mindenkinek megköszönte, hogy munkájával hozzájárult a megyei szervezet sikeréhez. Megígérte, hogy a jövőben is az eddigiekhez hasonló intenzitással dolgozik a sorstársak érdekeit képviselve.

A jubileumi ünnepség a Farkas Ferenc Zeneiskola és az Aranymetszés Művészeti Iskola pedagógusainak és diákjainak magas színvonalú műsorával ért véget.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Miniszteri elismerés

 

A Fogyatékos Emberek Világnapja alkalmából tavaly decemberben immár harmadik éve kaptak kitüntetést olyan személyek, akik tevékenységükkel elősegítik a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedését. A szakmai elismeréseket dr. Lamperth Mónika miniszter adta át a szociális és munkaügyi tárca ünnepségén Budapesten.

Pro Caritate Díjat öten, Pro Familiis Díjat tízen, Miniszteri Dicséretet öten, Miniszteri Elismerő Oklevelet négyen vehettek át.

"Pro Familiis Díjban" részesült: A látási fogyatékos emberek érdekeinek érvényesítése, rehabilitációjuk segítése, a tagság jogsegélyszolgálatának ellátása területén végzett kiváló szakmai munkája elismeréséül: Dr. Nagy Sándor (Debrecen), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége alelnöke; "Miniszteri Elismerő Oklevél" elismerésben részesült: a felnőtt korban látássérültté vált személyek rehabilitációjának fejlesztése területén együttesen kifejtett eredményes, példamutató munkájuk elismeréséül: a Szempont Alapítvány

(Budapest) kollektívája.

 

 

 

Köszönetek az 1 százalékért

 

A Siketvakok Országos Egyesülete a támogatóitól, a 2005. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ából, összesen 1.935.864 Ft-ot kapott.

A jelentős összeget 2006-ban információs irodánk és rehabilitációs szolgáltatásaink működtetéséhez, a siketvak gyerekek és felnőttek nyári táborainak megszervezéséhez használtuk fel.

Hálás szeretettel mondunk köszönetet Mindenkinek a nyújtott támogatásért!

Gangl Tamás elnök, az egyesület képviselője

*

A Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítványhoz 2006-ban, a 2005. évi személyi jövedelemadó 1% - ából, 32.000 Ft érkezett.

Az összeget a pályázat útján elnyerhető lakástámogatási forrás növelésére használtuk fel.

Ezúton mondunk köszönetet minden kedves Támogatónknak!

Dr. Bölkény Ágota, az alapítvány elnöke

 

 

 

A társadalom elöregedésének veszélyei

Súlyos gondok, magyar és német szemmel nézve

Súrlódási pontok és perspektívák megjelölése

 

Az Európai Unió 2007-ben - magyar és német nézőpontok és impulzusok címmel 17. alkalommal rendezte meg éves közgyűlését a Magyar-Német Fórum november 21-én Budapesten, a Magyar Telekom Nyrt. székházában. Az eseményre szerkesztőségünk is meghívást kapott.

A vendégek között találkoztunk a magyar és a német gazdaság neves szakértőivel, a két ország politikai és állami, valamint tudományos életének közismert személyiségeivel. Így például: Csizmár Gáborral, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárával, Günter Glosserrel, a Német Szövetségi Gyűlés tagjával, az európai ügyek államminiszterével, dr. Horváthné Fekszi Mártával, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkárával, dr. Matthias Jopp professzorral, az Európai Politikai Intézet igazgatójával, Fazakas Szabolcscsal, dr. Szájer Józseffel és dr. Szent-Iványi Istvánnal, az Európai Parlament tagjaival. Eljött a közgyűlésre Hans Peter Schiff, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete is.

A plenáris ülés az európai politika aktuális kérdéseivel foglalkozott, majd panelvitára került sor a kormányközi konferencia és az Európai Unió jövője tekintetében, a súrlódási pontok és a perspektívák megjelölésével.

Ezután három munkacsoportban cseréltek eszmét a résztvevők. A Gazdaság, a Szomszédok és a Társadalom címűben. Mi a gazdasági szekcióülésre voltunk kíváncsiak, ahol a Szociális Európa, kihívások és prioritások a politika, a gazdaság és a társadalom szemszögéből című kérdéskörre keresték a választ a résztvevők.

Vitaindító beszédében dr. Margit Spielmann, a Német Szövetségi Gyűlésnek és azon belül az egészségügyi bizottságnak a tagja elmondta, milyen viták kísérték az ottani egészségügy átalakítását, amely közel 160 éves múltra tekinthet vissza, még Bismarck kancellár hozta létre. Németországban kételvű biztosító rendszer működik, 70 millió a társadalombiztosításban résztvevők száma, 8,4 millió a magánbiztosításban résztvevőké. 240 társadalombiztosító és 47 magánbiztosító működik. 2200 kórházat tartanak fenn, 420 ezer orvos dolgozik az egészségügyi intézményekben. Számos, nem nyereséges kórházat be kellett zárni náluk is. A jövőkép sem bíztató, mert mind kevesebb fiatal vágyik az orvosi pályára.

2009-ben bevezetik az egészségügyi alapot, amely a tényleges betegbiztosítási struktúrához igazodik. Kiemelten kezelik a megelőzési, a rehabilitációs és a gondozási programot.

Korózs Lajos országgyűlési képviselő, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnöke, arról a szomorú helyzetről adott tájékoztatást, miként fogy Magyarország lélekszáma. Sajnos, minden esztendőben egy kisváros lakosságának megfelelő, azaz kb. 22 ezer ember távozik az élők sorából. Ugyanakkor ennél sokkal kevesebben születnek. De ami még nagyobb gond, hogy mindössze 970 ezren vannak a 10 év alatti gyerekek. 1 millió 600 ezer a 34-39 év közöttiek száma. Az ő helyükre kéne kerülniük a mai tíz év alattiaknak, akik nagyon kevesen vannak. 25-30 év múlva a jelenleginél ötször több lesz a 90 évesek száma. A magyar társadalom elöregedik, ez is nyomasztó tudat, s az is, hogy a középkorosztály, vagyis a 20-30 év közötti nők és férfiak száma csökken. Hazánkban a bérek is alacsonyak, s ha egy társadalomban alacsonyak a bérek, akkor alacsony lesz a befizetett járulék összege és ennek következtében a nyugdíj is.

Magyarországon 2 millió adófizető polgár van nyilvántartva. 3 millió a nyugdíjasok száma, s 806 ezer a rokkantnyugdíjasoké. S közöttük mintegy 500 ezren korhatár alattiak. Egy hónap alatt 51 milliárd forintot kellett kifizetni az államkasszából a rokkantnyugdíjak fedezésére. Aki tartósan beteg, jogosan kap ilyen ellátást. De ezen a területen is vannak visszaélések, s a leszázalékolt emberek egy része olykor a fekete vagy a szürkegazdaságban helyezkedik el és ott egészíti ki jövedelmét. A Kormánynak következetes intézkedéseket kell hoznia, hogy ezek az anomáliák felszámolhatók legyenek. Nem lehet már több adót, járulékfizetési kötelezettséget kivetni, mert a társadalom tűrőképessége azt nem viselné el. Az átalakított rehabilitációs rendszer éppen azt vizsgálja, milyen képességei maradtak meg a rokkantnyugdíjba kényszerült embernek, s visszavezethető-e a munkaerőpiacra.

Csizmár Gábor államtitkár hangsúlyozta: az Unióban a versengés helyett az együttműködésre kellene összpontosítani. A Szociális Európa a munka és a családi élet összhangját, az esélyegyenlőséget, az élethosszig tartó tanulást is jelenti. Közösen megoldandó feladatok: a szegénység leküzdése; a nyugdíjrendszer megreformálása; a foglalkoztatás szabályainak harmonizálása; a minimális bér kérdése.

Van-e európai szociális modell? Erről beszélt Markus Löning, a Német Szövetségi Gyűlés tagja, az FDP parlamenti frakciójának európa-politikai szóvivője. Az alapgondolat az emberiesség érzése, s az, hogy a szegényeket, gyengéket, betegeket nem szabad magukra hagyni. S csak a munka emelheti ki az embereket a szegénységből.

A szekcióértekezleteket plenáris ülés követte. Matthias Platzeck, Brandenburg Szövetségi Tartomány miniszterelnöke zárszavában utalt arra, hogy a jövő egész Európában a tudásalapú társadalmaké.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Az országgyűlési képviselőket kérdezték

Fogyatékos emberek a Parlamentben

 

Két órán át tettek fel kérdéseket a fogyatékos embereket tömörítő szervezetek képviselői a parlamenti képviselőknek, a frakciók és a kormányzat tagjainak november 28-án a Parlament delegációs termében.

A Nonprofit Média Központ Alapítvány; a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége; a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége; az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, valamint az Autisták és Autisztikusok Országos Szövetsége rendhagyó parlamenti találkozót rendezett ezen a napon. Az interpellációk aktualitását az az ENSZ Egyezmény jelentette, amelyet a fogyatékkal élő emberek jogairól 2006 decemberében fogadtak el, s amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott.

A fogyatékos emberek parlamenti napjának fővédnöke dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt. Az MVGYOSZ-t dr. Szőke László elnök, Szabó Tiborné és Sztakó Krisztina elnökségi tagok, Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogász és Simon Enikő elnökségi titkárnő képviselte.

Mint dr. Szili Katalin megnyitójában elmondta, ez a találkozó újabb irányt ad a civil szervezetekkel való együttműködésnek. Az Országgyűlés elnöke javasolta, hogy ezentúl minden esztendőben kerüljön sor ilyen eseményre.

A rendkívüli parlamenti nap első részének levezető elnöke Korózs Lajos országgyűlési képviselő, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnöke volt, s ebben a részben szólalt fel dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke is.

Kérdése arra irányult, hogy miért csak a fehérbotok bizonyos típusára terjed ki a társadalombiztosítási támogatás, miért nem támogatják az életvitelt könnyítő eszközök beszerzését a látássérültek számára?

Dr. Juhászné Lévai Katalin országgyűlési képviselő, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja válaszában elmondta: 2006 végén lépett hatályba az a rendelet, amely a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátást szabályozza. A társadalombiztosítás által támogatott körbe újabb eszközöket kívánnak bevonni.

Hirt Ferenc, aki az egyetlen mozgáskorlátozott országgyűlési képviselő, azokról a szomorú tapasztalatokról beszélt, amikor maga is próbált segédeszközöket beszerezni. Több segítségre számítanak a rászorulók a politikusok részéről - hangsúlyozta.

Dr. Szőke László az elhangzottakra reflektálva elmondta, a vakok szövetsége évek óta folytat levelezést az OEP-pel, de sajnos, eddig nem tapasztaltak kedvező változást a látássérültek segédeszközellátásában.

A találkozó második részét Balog Zoltán, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke vezette.

Szabó Tiborné arra kért választ, miért sújtja a fogyatékkal élő munkavállalókat a 2007. évi LXXXIV. törvény a rokkantsági nyugdíj melletti jövedelemszerzés tekintetében? Milyen feltételekkel és milyen módon vállalhatnak munkát 2009. január 1. után azok, akik jelenleg is rokkantnyugdíjban részesülnek? Hogyan kell értelmezni azt, hogy a törvény egyáltalán nem tartalmaz rendelkezéseket azon rokkantsági nyugdíjasok munkavállalásával kapcsolatban, akiknek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot? Lát-e a Kormány lehetőséget arra, hogy a fogyatékosok - az őket megillető rokkantsági nyugdíj mellett - korlátozás nélkül dolgozhassanak?

Mivel az MVGYOSZ-től érkezett kérdések minden fogyatékosügyi szervezetet érintettek, nagy vita kerekedett a találkozón.

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az új rehabilitációs kormányzati intézkedéseket ismertette. Ennek lényege, hogy a ma rokkantsági ellátásban részesülőknél állapotuk felülvizsgálatakor azt nézik elsősorban, mekkora a megmaradt munkaképességük és az milyen feladatok ellátására teszi őket még alkalmassá.

Soltész Miklós és Móring József Attila országgyűlési képviselők pontosabb tájékoztatást várnának a Kormánytól.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota is a fogyatékos emberek jövőbeni munkavállalási esélyeit latolgatta. Többek között arra kért választ: lehetne-e módot találni arra, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatói részére járó - a 177/2005 (IX. 2) kormányrendelet által szabályozott - kedvezményeket a közigazgatási; illetve az állami és önkormányzati költségvetési szervek is igénybe vehessék, ha ilyen személyt alkalmaznak? Elképzelhetőnek tartja-e a Kormány, hogy - a gazdálkodó szervezetek mellett - a költségvetési szerveknek is kötelező legyen rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha nem foglalkoztatnak a jogszabályban előírt százalékban fogyatékosokat, illetve csökkent munkaképességűeket? S az ilyen irányú foglalkoztatás ösztönzéseként lehetséges lenne-e a hozzájárulás mértékének emelése?

A kérdésekre többen is válaszoltak, így például dr. Világosi Gábor és Tóth Gyula országgyűlési képviselők, valamint Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyatékosságügyi és rehabilitációs főosztályának megbízott vezetője. Mint megtudtuk, a megoldás kimunkálására még várni kell, de ez az alkalom is lehetőséget teremt a nyílt párbeszédre.

A fogyatékos emberek parlamenti napját idén is megrendezik. A résztvevők hasznosnak ítélték a találkozót és remélik, a döntéshozók a jövőben jobban figyelembe veszik majd a fogyatékkal élő emberek érdekeit is.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Látók ajkán zengett a látássérültek költeménye

A Fehér Bot Alapítvány példamutatása Hajdúdorogon

 

A hajdúdorogi Fehér Bot Alapítvány, dr. Szabó Miklós elnökkel az élén, sokoldalúan segíti a közművelődést is. Jól mutatta ezt az alapítvány támogatásával november 9-én a helyi Görög Demeter Művelődési Házban megtartott versmondó verseny is. A résztvevők általános és középiskolás fiatalok voltak és mindannyian látássérült szerzők költeményeit adták elő.

A Fehér Bot Alapítvány művelődésszervezője, Pappné Karczagi Márta köszöntötte a 22 látó diákot, a felkészítő tanárokat, szülőket és a mintegy 70 érdeklődőt. Miként elmondta, az alapítvány történetében először szólaltatják meg a látássérült szerzők antológiájában található verseket. Bemutatta a zsűrit: Galamb Györgynét, a Mészáros Károly Városi Könyvtár vezetőjét, Oláh Istvánné tanárnőt és e sorok íróját.

Rózsa Dezső, a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete irodalmi körének tagja vezette a műsort. Megemlítette, hogy éppen 15 éve jelent meg a látássérült szerzők Óda a fényhez című kötete, amelynek anyagát dr. Baranyiné Miks Mária, e sorok írója és ő gyűjtötték össze. A kötet irodalmi szerkesztését néhai Körmendi Lajos karcagi író, költő végezte el. Az antológia 36 látássérült szerző műveit tartalmazza. A versenyző fiatalok e kötetből Csokonai Vitéz Gizella, Juhász Imre, Bényei József, Rácz Lilla, dr. Baranyiné Miks Mária, Dani Ferenc, Gábor József, Gyengéné Fogarassy Margit, Kúsz Jenő és Varga Katalin verseit szólaltatták meg.

A verseny végeredménye: 1. Gyúró László (hajdúdorogi Görög Katolikus Gimnázium), 2. Cservák Mária (hajdúdorogi Görög Katolikus Általános Iskola), 3. Vadász Anita (hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium). Különdíjas: Zolnai Diána (hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium). Mind a négyen könyvutalványt vehettek át. Könyvjutalomban részesült: Incze Zsuzsanna (hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola), Sóvágó Vanda (Bocskai István Gimnázium), Orosz Márta (Görög Katolikus Általános Iskola). Minden versenyző emléklapot kapott.

Dr. Szabó Miklós, a Fehér Bot Alapítvány elnöke, záróbeszédében elmondta: Talán versmondó találkozónak kellett volna nevezni ezt a rendezvényt. A mai nap tapasztalatai megerősítenek abban, hogy ehhez hasonló programot a jövőben is tartanunk kell. Mindannyian nyertesei vagyunk e találkozónak. Nekünk, látássérülteknek, nagy segítséget jelent az a küldetés, az a szolgálat, amelyet a versmondók és felkészítőik a mi érdekünkben tettek. Mindannyian úgy érezzük, hogy e szép délutánra jó lesz visszaemlékezni. Tanúi lehettünk itt annak, hogy egészen fiatalok, 12-16 éves lányok és fiúk át tudták élni a látássérült emberek életérzését kifejező verseket, amelyekben a nehézségek mellett felvillan az optimizmus is. Nekünk, látássérülteknek, nagyon is fontos a reménykedés, az élni akarás, az akaraterő, a bizakodás, a tenniakarás az életben. Úgy vélem, a fiatalok talán ezt is megérezték a versenyben. Most már talán kevésbé tartanak bennünket csupán sajnálatra méltóknak. Hiszen tapasztalhatták, hogy a mi életünkben a vakság csak másodlagos. Az elsődleges az, hogy mi is emberek vagyunk.

Végül külön is megköszönte a rendezvényeiknek helyet adó művelődési ház igazgatójának, Simon Istvánnénak a mindenkori segítségét.

Ezen a délutánon a látó embereknek egy nagy csoportja közelebb került a látássérült emberek világához.

Lak István

 

 

 

Olvasva nyerhet!

 

Önhöz fordulok most, kedves Olvasónk! Mivel munkámhoz a legfontosabb iránytű az olvasóközönség (Kosztolányi Dezső szavaival: " az ezerfejű Cézár") véleménye, ezért minden lapszámunk tartalmát szavazásra bocsátom.

Tehát miután Ön elolvasta lapunkat, írja le és küldje be annak a cikkünknek a címét, amely abból a lapszámból a leginkább kiérdemelte az Ön tetszését.

Azok között, akik ily módon is közreműködnek lapunk szellemiségének formálásában, humoros-szatirikus regényfüzeteket sorsolunk ki.

Garamvölgyi Annamária

főszerkesztő

*

Tisztelt Főszerkesztő Asszony, Annamária!

A novemberi lapszám bírálójaként is nehéz helyzetben lennék, ha esetleg "zsűrielnökként" kellene rangsorolnom.

Nagyon tetszettek az "Örömmel élem meg minden napomat", "A Tisza és a Maros mentén", a "Miért sztrájkol a kisbabánk?" című írások. Tudom, hogy nem felsorolást kért, de szeretnék még két címet megemlíteni, mert anélkül úgy érzem, nem fejezhetem be írásomat: "Világelső felolvastató látássérülteknek", valamint "A falu hűségének bizonyítéka" című cikkek. Mindkét téma sokat jelentett számomra.

Köszönjük Főszerkesztő Asszony gondos, nehéz és értékes lapszerkesztői munkáját. A továbbiakhoz is jó egészséget, minden jót kívánok!

Tisztelettel:

Sepsi Gyuláné, Bánhorváti (BAZ megye)

 

 

 

A szétszakított megye kutatója

Tudomány a gömöri magyarság szolgálatában

 

Ha dr. Ujváry Zoltán, a Debreceni Egyetem professzora nem tartózkodik a cívis városban, akkor valószínűleg az egykori Gömörben jár valahol, mert a szíve oda húzza.

Gömör a történelmi Magyarország egyik kiemelkedően színes, változatos megyéje volt. Az I. világháborút követő békeszerződés után a győztes hatalmak ezt a megyét is szétdarabolták. Nagyobb részét Csehszlovákiához csatolták. Magyarországnak csupán a megye alsó peremén elhelyezkedő 22 település maradt: Aggtelek, Alsószuha, Bánréve, Gömörszőlős, Alsó- és Felsőhangony, Hét, Imola, Kánó, Kelemér, Putnok, Ragály, Sajópüspöki, Serényfalva, Susa, Szentsimon, Szuhafő, Trízs, Uraj, Zabar, Zádorfalva és Zubogy. Ezek a települések Zabar kivételével Borsod-Abaúj-Zemplén megyével képeznek közigazgatási egységet. (Zabar község Nógrád megyéhez tartozik.)

A bécsi döntés után néhány évre ismét egyesült a megye magyarlakta része, de a II. világháborút követően visszaállt a korábbi állapot. A kettészakított megye részei között hosszú évtizedekre megbénult a normális kapcsolat. Arról még beszélni sem volt szabad, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik része valamikor Gömörhöz tartozott.

Az 1980-as évek közepe körül a honismeret megszállottjai egyre többet kezdtek foglalkozni Gömör néprajzával, múltjával, s a megszerzett ismereteket közkinccsé is tették.

Ujváry professzor úrral Putnokon beszélgetve megtudtam, hogy ő is Gömörben, azon belül is, Hét községben született 1932-ben. A kis település a Keleméry-patak mellett épült, a Sajóvölgyben. A monda szerint valamikor hét család menekült a nádasba, s ők alapították a községet. Így magyarázták az utódok a település nevét.

- Professzor úr, hol járt iskolába?

- Egy rimaszombati gimnáziumban kezdtem el a középiskolai tanulmányaimat, ugyanis 1938-tól e város ismét Magyarországhoz tartozott, s az mindössze harminc kilométerre van a szülőfalumtól. Mint köztudott, a háború után azt a területet ismét elcsatolták, és a határokat lezárták. Ez borzasztó volt számomra. A középiskolát kénytelen voltam Miskolcon befejezni. A terület elcsatolása után a határainkon túlra került sok-sok honfitársunkat kitelepítették a Szudéta-vidékre. Erről könyvet is írtam, "Szülőföldön hontalanul" címmel.

- Ez volt az a bizonyos könyv, amely vihart kavart még a cseh parlamentben is?

- Igen! Nacionalista képviselők botrányosnak tartották, hogy a csehszlovák állam pénzén egy ilyen könyv megjelenhetett még cseh nyelven is. A lényeg azonban az egészben az, hogy a kitelepítéseket abbahagyták.

Az elmúlt évtizedekben sorra jelentek meg dr. Ujváry Zoltán által írt könyvek, amelyek ma már megtöltenek egy hosszú polcot. Többségük természetesen a gömöri magyarsággal kapcsolatos.

- Az érettségi után melyek voltak az ön életének főbb állomásai?

- 1951-től a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán tanultam. Az egyetem befejezése után, 1955-ben tanársegédi kinevezést kaptam a Néprajzi Tanszéken. A doktori fokozatot 1969-ben szereztem meg. 1970-től docens, majd 1979-től egyetemi tanár lettem.

- Meddig vezette a Néprajzi Tanszéket?

- Húsz éven keresztül. Itt említem még meg, hogy egy ideig a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportját is vezettem.

Dr. Ujváry Zoltán nevéhez fűződik Putnokon a Gömöri Múzeum és a Holló László Galéria létrehozása, amely a kisváros kincsei közé tartozik. A megye életében kifejtett munkásságát, különösen a tervszerű és intenzív Gömör-kutatás eredményeit, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat közgyűlése már évekkel ezelőtt Alkotói díj odaítélésével ismerte el.

1992-ben létrehozta az Ethnica Alapítványt, és ennek keretében megalapította a Pro Gömör, vagyis a Gömörért-díjat, amelyet azoknak a személyeknek ítél oda az alapítvány kuratóriuma, akik Magyarország határain belül vagy a jelenlegi Szlovákia területén élő gömöri magyarság érdekében tevékenykednek, illetve készítenek olyan tanulmányokat, könyveket, dolgozatokat, amelyekben honismereti kutatásaik eredményeit dolgozzák fel.

- Hányan kapták már meg ezt a rangos elismerést?

- Közel tizenöten vették át a Pro Gömör-díjat. Elsőként dr. Faggyas István, ózdi grafikus, festőművész, helytörténész.

- Valahol láttam, hogy az ön neve alá az volt írva: Professzor Emeritus. Mit kell tudni erről a titulusról?

- Az egyetem tanácsa ítéli oda azoknak az öreg professzoroknak, akik a tudomány és az oktatás területén kimagasló eredményeket értek el. Azt is mondhatnám: ők az egyetem örökös tagjai.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Nyugdíjban, de nem nyugalomban

Három város és huszonöt terület ügyintézője

 

Gyerekkora óta hord szemüveget és bottal jár, mert már túl van hat térdműtéten, egy gerincműtéten és még számos kisebb-nagyobb orvosi beavatkozáson. Mindezek ellenére életvidám, optimista, segítőkész és emberszerető. Kivételes egyéniség Andó Lajosné nyugdíjas, a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének megbízásából Ózd és térségének területfelelőse. Az ózdi Civil Házban beszélgettem vele, ahol minden hét csütörtök délutánján fogadja sorstársait tagdíjbefizetés és egyéb ügyek intézésével. Havonta Miskolcra utazik, az egyesületben elszámol a beszedett tagdíjakkal és továbbítja a tagok kéréseit, észrevételeit, javaslatait. Az ózdi Látássérültek klubjában a kezdetektől fogva ő vezeti a naplófőkönyvet.

A korábbi években három területfelelős is volt Ózdon. Ma már csak egyedül ő végzi ezt a társadalmi munkát. Három város - Borsodnádasd, Putnok, Ózd - és huszonöt terület tartozik hozzá. Ha nem látná el ezt a feladatot, a sorstársaknak Miskolcra kellene utazgatniuk ügyeik intézése végett. A rendezvények, találkozók alkalmával versmondásával nyeri el a jelenlévők tetszését. Nemcsak szavalja, hanem írja is a verseket Andó Lajosné, sokak Kati nénije, aki köztiszteletben álló személyiség a városban. Tagja a nyugdíjasok, a szívbetegek, a mozgássérültek klubjának is. Tagja továbbá az Alkotó Képző-

A fentiek ismeretében arra kértem Kati nénit, mondjon néhány szót önmagáról.

- Ricsén születtem 1942. február 18-án. Van egy öcsém, aki már szintén nyugdíjas. Szüleim megélhetését a mezőgazdasági munka biztosította. Az általános iskola elvégzése után csecsemő- és gyermekgondozó képesítést szereztem Budapesten. Ózdra helyeztek. Ennek nem örültem, mert Sárospatakra szerettem volna kerülni, de akkor nem volt választási lehetőség. Bölcsődei dolgozó lettem. A munka mellett esti tagozaton leérettségiztem. A bölcsődében huszonnyolc évet töltöttem el. Egy esztendőt beosztott gondozóként, huszonhetet pedig vezetőként. 1965-ben férjhez mentem. 1968-ban megszületett Ákos fiunk, 1969-ben Ágota lányunk. Férjem nyugdíjas szakoktató. Visszatérve a munkakörömhöz: 1991-ben a bölcsődét bezárták. Engem egy szociális otthonban helyeztek el részlegvezető főnővérnek. Ahhoz, hogy ezt a munkát folytathassam, szociális munkás szakképzettséget kellett szereznem. Ekkor már ötven éves voltam, s a legidősebb az iskolában. A szociális otthonban nyolc éven át dolgoztam. Onnan mentem tíz évvel ezelőtt nyugdíjba, de nem nyugalomba, mert jöttek sorra a betegségek. Örülök az életnek, még akkor is, ha nehéz.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Nemcsak a zsűri hatódott meg

Egy tehetséges leány művészeti szárnybontogatása

 

Taskovics Adél szövetségünkben is többször szerepelt már. De a vakok iskolájában és a gyengénlátók iskolájában is találkoztunk vele különböző rendezvényeken, versenyeken. Szerepelt ő már több rádióműsorban is.

A világmindenség és annak lehetőségei, csodái mindenkit ámulatba ejthetnek. Isten úgy teremtette a világot, hogy ha elégséges szeretet, tisztesség, lelki gazdagság van bennünk, akkor jól érezhetjük magunkat. - Ezek a gondolatok és érzések sugároznak Taskovics Adélnak, ennek a tizenöt éves vak gimnazista lánynak az irodalmi munkáiból, amelyekkel már számos sikert aratott. Jól ismerik őt rádióstúdiókban, tévécsatornák közvetítéseiből, hiszen sok-sok helyen előad, szórakoztat, olykor országos rendezvényt nyit meg. Nagy élmény hallani zongorajátékát is, amikor négykezes műveket ad elő a szintén vak Magyar Csaba zenetanárral.

A közelmúltban, október 26-án volt a Hetedhét Oázis Alapítvány országos pályázatának eredményhirdetése, ahol sorstársunk a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalok sorában képviselte a vakokat. Sikeréről hírt adtak: a Duna TV, az Erzsébet TV, az MTV 1 és különböző hetilapok is.

A szeretet hatalma és A lélekkel látva című novelláiért kapta a különdíjat. A zsűrizésre beválasztott hetvenkét pályamű között az ő alkotásait tartották a bírálók erre az elismerésre méltónak. A díjkiosztáskor nemcsak a zsűri tagjai hatódtak meg, hanem a közönség is vastapssal ünnepelte.

Egyébként nyert már versmondó versenyeken és zenei játékokon is.

Azt vallja, hogy az ember olyan mértékben él, ahogyan szeret.

Lak István

 

 

 

Adományozási ünnepség

 

Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány december 14-én tartotta 2007. évi adományozási ünnepségét a Vakok Általános Iskolájának Nádor termében. A Szuhaj Mihály kuratóriumi elnök, ügyvezető irányításával működő alapítvány az eddigi legjelentősebb adományozási projektjében 160 vak és gyengénlátó ember összesen 13,6 millió forint értékben jutott informatikai eszközökhöz.

Az ünnepségen 4 db Braille kijelzőt, 20 db OPAL digitális nagyítót, 75 db JAWS for Windows képernyőolvasó, MAGic képernyőnagyító szoftvert és szoftverfrissítéseket adtak át a nyerteseknek, további 75 db jó minőségű, használt számítógépet pedig 2008 első negyedévében szállítanak majd házhoz az ország egész területén.

Ezen informatikai eszközök segítségével a vak és gyengénlátó emberek látó társaikkal egyenértékű számítógép használóvá válnak, tanulhatnak, munkát vállalhatnak, képesek internetezni és e-mailt küldeni. Az alapítvány működésének elmúlt 7 évében közel 700 szoftvert, több, mint 300 számítógépet és 430 db digitális diktafont adományozott összesen 90 millió forint értékben.

Eddig közel 1200 látássérült embernek tudtak segítséget nyújtani.

Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány célja, hogy az informatika eszközeivel segítse a látássérült embereket a tanulásban, a munkavállalásban és a mindennapi életben.

 

 

 

Nem látva is látszani

Pályázatot nyert az MVGYOSZ és a Békés megyei egyesület

 

113 ezer Eurós támogatást nyert a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a Békés megyei egyesülettel együtt A civil szervezetek és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása című pályázaton. Az MVGYOSZ nyertes projektjének címe: Nem látva is látszani.

December 12-én a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban a projektindító információs fórumon mutatkoztak be a nyertes pályázók. Az MVGYOSZ-t dr. Micserics József hivatalvezető, Virág Krisztina irodavezető és Maár János, a projekt könyvelője képviselte.

A Nem látva is látszani projekt 2007. december 1-től 2008. október 31-ig tart. Lapunkban visszatérünk rá.

 

 

 

Új barátságok szövődtek

Nyírségi sakkozók Romániában

Számunkra a részvétel volt a fontos

 

Egyesületünkből egy 4 fős csapat vett részt azon a 3 napos rendezvényen, amelyet a szatmárnémeti Vakok és Gyengénlátók Szervezete hirdetett meg. Érkezésünkkor már kezünkbe vehettük az esztétikusan elkészített programfüzetet, amely tartalmazta a részt vevő csapatok névsorát. A rendezvényre nagyon jó hangulatban és kellemes környezetben került sor. A szabadidőben lehetőség nyílt arra, hogy újabb kapcsolatok, barátságok szövődjenek. Megismerkedhettünk más látássérülteket tömörítő szervezetek munkájával. Így folytattunk beszélgetést a Bihar - Salajban működő szervezet elnökével, az Aradról érkezett delegáció vezetőjével és a moldovai szervezet vezetőjével. A verseny jó hangulatban és némi izgalommal zajlott le. Profi játékosok kerültek össze amatőrökkel, de a profik a győzelem reményében szívesen segítették a kevésbé jól sakkozókat. Így a kis tudásúak is sikerélményhez jutottak. Az eredmény számunkra nem volt meglepő, hiszen a jók nyertek:

1. Satu -Mare (A) 2. Bihar - Salaj 3. Satu Mare (B).

A nyolc csapat között, kis csapatunk holtversenyben Arad megyével a 7. helyen végzett. Számunkra nem a győzelem, hanem a részvétel volt fontos. Ismerkedhettünk, barátságokat köthettünk és csodálatos napokat töltöttünk együtt.

Köszönet a szervezőknek! Jónak tartjuk, hogy szervezetünk együttműködhet külföldi szervezetekkel.

Nyírségi Látássérültek Egyesületének csapata

 

 

 

Zöldhályog vagy glaukóma

Tünetei sokáig észrevehetetlenek

 

Az egyik legsúlyosabb szembetegség a zöldhályog, vagyis a glaukóma. Azért különösen veszélyes, mert a tünetei az évek során szinte észrevétlenül fejlődnek ki, és következményük nagyon súlyos, visszafordíthatatlan látáskárosodáshoz vezet. A zöldhályog keletkezésének igazi okát a szakemberek még ma sem ismerik. E betegség diagnosztizálásához a szemészorvos szemfenékvizsgálatot végez, és megméri a szem belső nyomását. A szemben lévő magas nyomás egyeseknél homályos látást, a fény körül felvillanó színes karikák észlelését váltja ki, míg másoknál fájdalmat okoz, vagy elveszítik periférikus látásukat. A zöldhályog leginkább a középkorúakat veszélyezteti.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Műemléktemplomokban gyönyörködtünk

Évzáró kirándulás a Mátra táján

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének turista szakosztálya november 17-én tartotta évzáró kirándulását Milhofer István idegenvezetővel.

Először a Mátra délnyugati oldalán lévő Gyöngyöspata híres műemléktemplomát mutatta meg nekünk Bálint Miklósné, a templom harangozója. Az 1070-től meglévő kistemplomot az 1400-as évek közepén gótikus stílusban kibővítették. A háromhajós, késő gótikus stílusú templombelsőben sok értékes műalkotás van, köztük kiemelkedő a Jessze-oltár. Ezt a nyolc méter magas, világviszonylatban is egyedülálló műalkotást lengyel szobrászművészek 1653-ban hársfából faragták ki. Ez az oltár Jézus családfáját ábrázolja, Jesszétől kezdődően. A fekvő helyzetben lévő Jessze törzséből az oltár két oldalán helyezkednek el Jézus ősei. Egyik oldalon a királyi ág, a másikon pedig a prófétai ág. Az ősök portréi az összehajló ágakon láthatók, ezek tetején, nyolc méter magasan van a Szűzanya a kisded Jézussal. Ennek az oltárnak és néhány más tárgynak egyes részeit tapintással is érzékelhettük.

Tarnamérára is elmentünk, hogy az egykori Almássy-kastélyban található rendőrmúzeumot megtekintsük, de ez a szándékunk szervezési hiba miatt meghiúsult.

Továbbmentünk hát és Egerben a már múzeumként nyilvántartott Pravoszlav templomot kerestük fel. Ezt az intézmény gondnoka, Kutnyák Attiláné mutatta be. A görögök és a szerbek egykor közösen használták a templomot. E két nép a török elől menekülve, majd a török kiűzése után betelepítéssel került országunkba. Számuk 1640 után 35 ezer családot tett ki, s Egerbe került közülük hatszáz fő. E tágas, díszes templom 1799-re készült el, s minden fából van benne. A szürke és a vörös részeket vörösfenyőből, az aranyozott díszítéseket hársfából készítették. A templombelső legértékesebb része az ikonosztáz vagy képfal. A képek az apostolokat, a szenteket és a Jézus életéből vett jeleneteket elevenítik meg. E tizenhárom méter magas ikonosztázon három kapu látható. E kapukon át bonyolították le a szertartásokat. A templomban a hívek a szertartások idején álltak, csak az idősek és a betegek ülhettek le. Hangszereket nem használtak, a szertartásokat csak énekkar kísérte. Hazánkban az egri Szent Miklós templom a legnagyobb szerb templom. 1980-ban Egerben elhunyt az utolsó, önmagát szerbnek valló lakos. Egerben született Vitkovics Mihály (1788-1829) költő, meseíró, irodalompártoló, akinek az ősei szerb papok voltak.

Ebéd után a Szépasszony-völgyben borozgatással, sétával töltöttük el az időt.

Lak István

 

 

 

Gazoknak látszó gyógynövények

Célszerűen alkalmazva hasznunkra válhatnak

 

Erdőkben vagy réteken sok növényt gazoknak vélünk, pedig találhatunk közöttük gyógyító hatásúakat is. E növények különféle kémiai anyagokat tartalmaznak, ebben rejlik titkos erejük. Egy-egy gyógynövény használható tea készítésére, fűszerként vagy illatszer-alapanyagként. Most olyan növényekről teszek említést, amelyek valamiképpen az emberek hasznára válhatnak.

A közönséges cickafark többnyire réteken, utak mentén, silány füves területeken látható. Teája görcsoldó és epehajtó hatású, gyomorfekélyek és bélhurut kezelésére is alkalmazzák. Vérzéscsillapító és hámosító hatása miatt sebek kezelésére is alkalmazható.

A vérehulló fecskefű friss nedvét a bőrfelületekre kenve, szemölcsirtásra használják a baktériumölő hatása miatt. A gyökerében lévő hatóanyag az epehólyag-gyulladás kezelésére kiváló. Felismerhető a négy sárgasziromból álló virágairól és szárnyalt leveleiről.

Az orvosi székfű - közismertebb nevén: kamilla - a népi gyógyászatban nagyon gyakran alkalmazott növény. A kamillatea nyugtató hatású, ezért jót tesz a stressz, az álmatlanság és az emésztési zavarok esetén. Nátha és megfázás gyógyítására inhalálással is használják.

A pongyola pitypang - hétköznapi nevén: gyermekláncfű - üde réteken, lakótelepek környékén sárga virágszőnyeget varázsol elénk. Mivel segít a húgysav kiürítésében, ezért eredményesen alkalmazhatják reumások és köszvényesek egyaránt. A friss, zsenge leveleinek magas a C és B vitamintartalma, ezért tavaszi erősítő kúrákhoz, salátának elkészítve igen ajánlott.

A mezei zsálya kaszáló réteken lila színben pompázik. Korábban az emésztés elősegítésére és a bélgázok túlzott képződésének megelőzésére alkalmazták. Napjainkban gyógyászati célokra ritkábban használják, bár főzete toroköblítőként száj- és ínyfertőzések ellen ideális.

A mezei katáng virágainak színei a bíbortól az égszínkékig változnak, s azok akár a fél méternél magasabb szárakon ülnek. A pirított gyökeréből készült őrlemény a közismert pótkávé, enyhén kesernyés ízzel. Leveleit - tavasszal gyűjtve - saláták pikáns adalékaként alkalmazhatjuk. Az egész növényből készült főzet étvágyjavító és értisztító hatású.

A pásztortáska gyakori, jelentéktelen külsejű gyomnövény azonban gyógyászati szempontból fontos vérzéscsillapító. Gyógyteáját - más növényekkel keverve - gyakran fogyasztják a vérnyomásra, szívműködésre, a húgyúti és hólyagfertőzésekre gyakorolt pozitív hatása miatt.

A kapor az egyik leghasznosabb konyhai fűszerünk. Friss levele tökfőzelék, uborkasaláta és káposzták ízesítője. A kapormag segíti az emésztést és szoptató anyáknál tejserkentő is.

Az akár embermagasságot is elérő szöszös ökörfarkkóró sárga virága vizelethajtó hatású, teája kitisztítja a felesleges húgysavat a vesékből. A sziromlevelekből készül olaj felhasználható sebek tisztítására. Az illóolaj csillapító hatása arcüreggyulladás és fülfájás esetén is érvényesül.

Az itt említett növényfajok tehát igen hasznosak, ha felismerjük és megfelelően alkalmazzuk őket a különféle gyógyászati célokra, betegségek megelőzésére.

Szabó Gergely Levente

 

 

 

Jogsegélyszolgálat Önnek is

 

Az MVGYOSZ a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) pályázat keretében elnyert támogatásnak köszönhetően 2007. december 1-jétől elindította antidiszkriminációs jogsegélyszolgálatát.

Kiknek nyújtjuk a szolgáltatást? A jogi tanácsadást egyrészt igénybe vehetik azok a látássérült emberek, akik hátrányos megkülönböztetés áldozataivá váltak. Ha Önök közül valaki úgy véli, hogy a munkahelykeresés, munkavállalás, oktatás során, vagy az élet bármely más területén diszkriminálták, fogyatékos állapota miatt hátrányosan megkülönböztették, problémájával forduljon hozzánk. Jogászunk felvilágosítást ad arról, mely hatóság jogosult az eljárásra, milyenek a jogérvényesítés esélyei, továbbá - a peres képviselet kivételével - segítséget nyújt az ügyintézésben.

Jogsegélyszolgálatunk a fentiek mellett az MVGYOSZ tagegyesületeinek is rendelkezésére áll diszkriminációval összefüggő jogi kérdéseik megoldásában. Várjuk emellett azon munkáltatók érdeklődését is, akik szélesíteni kívánják a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályozással kapcsolatos jogi ismereteiket, illetve, akik ezen ismereteik bővítésével akarnak diszkriminációmentes munkahelyi gyakorlatot kialakítani.

A jogi tanácsadást dr. Ozvári Ádám jogász nyújtja.

Az antidiszkriminációs jogsegélyszolgálat elérhető:

* postai úton (levélcím: MVGYOSZ jogsegélyszolgálat 1146 Budapest, Hermina út 47.),

* elektronikus levélben a demnet.jogsegely@mvgyosz.hu címen,

* munkanapokon 9-17 óra között a (0670) 387 5264-es telefonszámon, valamint

* személyesen - előzetes időpont-egyeztetés alapján - kedden 8-11 óra, továbbá csütörtökön 16-19 óra között az MVGYOSZ székházában (1146 Budapest, Hermina út 47.).

 

 

 

Pénz a tehetséges fiataloknak

Segített az Adamovics Ilona Alapítvány

 

Zeneszó töltötte be a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházának kiselőadótermét november 26-án. Öt tehetséges fiatal vehetett át személyenként 50 ezer forintot ezen a napon az Adamovics Ilona Alapítványtól, akik mindannyian zenei tanulmányokat folytatnak, s egy-egy produkcióval fejezték ki hálájukat az adományozóknak.

Kroll Zsuzsanna, az Adamovics Ilona Alapítvány kuratóriumi titkára köszöntötte a megjelenteket, s mutatta be a sikeresen pályázó diákokat. Eljöttek az ünnepélyes díjátadóra az alapítvány létrehozói: Adamovics Jenő és felesége, valamint Kalmár Péter, Adamovics Ilona férje is.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke, s egyben az alapítvány kuratóriumi elnöke emlékezett meg a fiatalon elhunyt Adamovics Ilonáról. Mint mondotta, nehéz egy olyan életutat értékelni, amely fájdalmasan rövidre sikerült. Ilona mindössze 39 évet élt. Kedvelte a zenét és a róla elnevezett alapítvány is azért született meg, hogy a jó képességű, zenét szerető és tanuló fiatalokat segítse tanulmányaik kiteljesítésében.

Adamovics Ilona 1953-ban született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnikai szakán szerzett diplomát 1976-ban. Még abban az évben felvették a Magyar Televízióhoz, ahol haláláig, 1992-ig különféle műszaki területeken, majd a zenei osztályon tevékenykedett.

Zenei rendezőként többször is részt vett mind az MVGYOSZ, mind a vakok iskolája rendezvényein. Nagyra tartotta a látássérült emberek akaraterejét, kitartását és elért eredményeit az élet minden területén. Halála után szülei és férje kifejezetten a zenei területen jól boldoguló látássérültek támogatására hozták létre az alapítványt, amely éppen ezért megelőzte a korát - emelte ki dr. Szőke László -, mert már akkor a látássérültek esélyegyenlőségét tűzte zászlajára, amikor az még nem volt általános a mindennapi gyakorlatban.

Kroll Zsuzsanna arról szólt, hogy nem volt könnyű dolga a kuratóriumnak, amikor a beérkezett pályázatokat elbírálta. A kiválasztottak a kapott pénzből most valóra válthatják álmaikat.

A díjakat a fiataloknak dr. Szőke László elnök adta át.

Kanalas Gyula 16 esztendős, állami gondozott, a vakok iskolájának lakóotthonában él. Jelenleg 10. osztályos a vakok általános iskolája és szakiskolájában. 7 éve zongorázik, furulyázik és szintetizátoron játszik. Utóbbira már komponált is kisebb zenei darabokat. Szerzeményeit már kétszer jutalmazta a "Szól a szív" Alapítvány. Ő egy saját szintetizátort szeretne vásárolni.

Turányi Attila 12 éves diák Püspökladányból érkezett a díjátadóra. Kitűnően tanul, szorgalmát dicséretek, oklevelek, érmek is bizonyítják. 4 éve gitározik, álma egy saját gitár volt.

Filotás Balázs 27 éves rokkantjáradékos zámolyi fiatalember. Súlyos műtéte után tanult meg szintetizátorozni. Ő is egy új hangszer reményében pályázott, mert a régi elromlott és a családnak nincs pénze arra, hogy megjavíttassa.

Bandor Norbert 21 esztendős fővárosi fiatal. 2004 óta az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója, ahol jazz-zongorázni tanul. Terve, hogy tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz szakán folytassa. A régi, rossz hangszere helyett szeretne egy újat és tandíjra is fordítja az alapítványtól kapott pénzt.

Vida Gábor is Budapesten él, 23 éves, 6 esztendős kora óta zongorázik. Elvégezte a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolát. Orgonálni 6 éve tanul, a vakok általános iskolájának orgonáját is ő avatta fel a Nádor teremben. 2004-ben a zeneiskolások országos versenyében megosztott első helyezést ért el. Számára a zenei tanulmányokat könnyíti meg az alapítvány anyagi segítsége, mert magántanárhoz kell járnia.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Esélyek Háza Veszprémben

 

A hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők gondjain igyekeznek segíteni az Esélyek Háza hálózat munkatársai szerte az országban. A 19. ilyen intézmény Veszprémben nyílt meg december 7-én. Az eseményen dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke is részt vett.

Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter az avatóünnepségen hangsúlyozta: a Kormány felelős az esélyteremtésért, s támogatja is azt a költségvetésből és pályázati pénzösszegekkel. Az esélyteremtés közös felelősségünk, s ahol már működik Esélyek Háza, ott jók a tapasztalatok. A 2004-ben elindított Esélyek Háza hálózat kiépítése a veszprémi irodák megnyitásával országosan teljessé vált, befejeződött.

Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: tíz olyan intézményt tartanak fenn a megyében, amelyekben közel 1500 fogyatékkal élő ember lakik s évente több százmillió forintot fordít a megye szociális ellátásra. A hátrányos helyzetű önkormányzatok pedig évi 150 milliós támogatásra pályázhatnak - tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy az intézmények akadálymentesítésére idén 50 millió forintot fordítottak.

A veszprémi Esélyek Háza két irodájában négy főállású alkalmazott dolgozik, egy-egy pedagógus és pszichológus pedig megbízás alapján lát el feladatokat.

 

 

 

A kabaré nagymestere visszatért

Koltai Zsuzsával a világ végére is elment volna

 

Én minden nőnek tetszem; Jaj, de jó a habos sütemény; Nem tudom, az életemet hol rontottam én el. Ezek a dalok még napjainkban is gyakran hallhatók. Mindnek Kellér Dezső írta a szövegét. Az az író, konferanszié, kabarészerző, humorista és dramaturg, aki 1905. december 1-én született, s már sajnos, 21 éve nincs közöttünk.

Kellér Dezső egyidős a kabaréval, amely százesztendős múltra tekinthet vissza. Pályatársak, barátok idézték fel az emlékét december 3-án, a KULTEA színháztermében.

Az est Koltai Zsuzsa előadóművész szereplésével kezdődött. A művésznő annakidején annyira megtetszett Kellér Dezsőnek, hogy azt mondta neki: "Én magával a világ végére is elmegyek fellépni!" Ez pedig nagy szó volt, mert a népszerű konferanszié akkor már viszszavonultan élt. Koltai Zsuzsának sikerült őt újra a színpadra csábítani, s ezzel egy hosszú munka- és baráti kapcsolat vette kezdetét.

Csala Zsuzsa, az ismert komika, Kalmár Tibor rendező, Verebély Iván színművész is emlékezett Kellér Dezsőre, énekeltek is egy-egy dalt tőle, akárcsak Magay Klementina, Bőröndi Tamás, Bozsó József, Szilágyi Judit, és a zenés emlékműsor rendezője, műsorvezetője: Straub Dezső. Ligeti Éva zongoraművész és Németh László dobos is remekeltek.

Régen láttuk Géczy Dorottyát, aki a színpadra lépve újra elvarázsolta a nézőket. A meghívottak között számos látássérült is helyet foglalt.

Ez a műsor egyszeri volt, nem láthatjuk egyetlen színházban sem. Különlegességét ez is adta, s az a profizmus, amivel a szereplők megidézték Kellér Dezső alakját. Aki ott volt, úgy érezte, újra visszatért a kabaré és a humor nagymestere szeretett pesti közönségéhez.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Találkozás a Nemzet Színészével

Buga Jakab megszemélyesítője emléktáblát avatott

 

Az elmúlt évtizedekben sokszor megcsodáltam Szabó Gyula színművész kivételes tehetségét, hangját, egyéniségét. Nemrég személyesen is találkozhattam vele, amikor egy ózdi meghívásnak tett eleget.

Az ózdi József Attila Gimnázium II. számú intézményét az 1960-as évek közepén a diákok Buga Jakabra nevezték el. A televízió akkor vetítette az Örsi Ferenc regényéből készült A Tenkes kapitánya című filmsorozatot. Abban Buga Jakabot Szabó Gyula személyesítette meg felejthetetlen módon. Egy lokálpatrióta barátom, Révay Zoltán is abban az iskolában "koptatta a padot". Elhatározta, hogy az egykori iskolájának falára készít egy emléktáblát, s az el is készült. Ezt követően jött az az ötlete, hogy az emléktábla felavatására Buga Jakabot, vagyis a Nemzet Színészét, Szabó Gyulát kéri fel.

A hivatalos ceremónia előtt a helyi sajtó képviselőit Szabó Gyula fogadta egy kis kötetlen beszélgetésre. Bevezetőjében a közelmúltbeli közúti balesetéről beszélt. Egy 8 éves gyerek az autója elé szaladt. Az ütközés elkerülése végett félrerántotta a kormányt, s egy fával találta szembe magát. - Sajnos, eltört a lábam, ezért kissé még bizonytalan a járásom - mondta a színművész. A továbbiakban egyebek között megtudtam tőle, hogy Kunszentmártonban gyerekeskedett. Édesapja az I. világháborúban huszár volt. Szülei 9. gyerekeként látta meg a napvilágot. Barátaival, testvéreivel nagyon szeretett a színkörbe járni, szerepelni. Az első könyv, amit annakidején elolvasott, A Pál utcai fiúk volt. És hogy mi volt az első szerepe? Boka János, A Pál utcai fiúkból. Majd jöttek sorra a szerepek egymás után. Hogy milyen eredménnyel, az már közismert. Kimagasló művészi tevékenységéért számos elismerésben részesült: Jászai Mari-díj (kétszer is), Érdemes és Kiváló Művész, Kossuth-díj. Elnyerte a filmkritikusok díját is a Nemzet Színésze. (Képünkön, balra: Szabó Gyula, a Nemzet Színésze, a cikk szerzőjével.)

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Közlemény

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Elnöksége tudatja, hogy 2007. november 2-től Dáginé Maczó Borbála elnök asszony szülési szabadsága miatt az Egyesület Alapszabálya értelmében az elnöki feladatokat Schuck Antal alelnök látja el.

 

 

 

Gyászhír

 

Lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy Papp Zoltán Sándor, akit az elmúlt számunkban mutattunk be a Vakon lett a néprajz tudósa című cikkben, november 28-án elhunyt. Emlékét mindazok, akik ismerték és szerették, kegyelettel megőrzik.

 

 

 

Elhunyt az első magyar vak filozófus

Dr. Hohl József (1942-2007)

 

Tragikus hirtelenséggel ragadta el a szívhalál november 22-én dr. Hohl Józsefet, gyermekkori barátomat, aki példaértékű életművet hagyott ránk.

Hohl József 1942-ben született Békéscsabán. Kétévesen veszítette el látását balesetben. A budapesti Vakok Intézetében alapfokú tanulmányainkat együtt végeztük. Zongorázni is együtt kezdtünk Zichó tanár úrnál. Jóska volt a legjobb olvasó, kitűnő sakkozó, szorgalmas eszperantista. Nagy érdeklődéssel olvasta az ógörög bölcselőket: Platont, Aristotelest. Életre szóló érdeklődés ébredt benne a filozófia és logika tudománya iránt.

Zenei tehetsége révén 1967-ben Miskolcon zenetanári diplomát szerzett zongoraszakon. Még ez évben felvételt nyer az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófia szakára. Féléves kilincselés után a mezőkövesdi zeneiskolában kap állást.

1972-ben átvehette filozófiaoktatói diplomáját. Tudásszomja nem csillapult, angol nyelvű szakirodalomból is képezte magát. 1981-ben a logika tudományának doktorává avatták "summa cum laude" minősítéssel. Ezzel egy időben postgraduális képzésben esztétikai előadói címet szerez. Eredményei elismeréseként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának adjunktusává nevezik ki.

1975-ben családot alapít. Felesége középiskolai tanár. 1976-ban kinevezést kap a miskolci zeneiskolába. Két év múlva óraadóként alkalmazzák a Zeneművészeti Főiskolán mindkét diplomáját hasznosítva.

A Hohl házaspárnak két gyermeke született, akiket áldozatos szeretettel neveltek. Ma már ők is diplomás és házas emberek. Sőt egy 15 hónapos kisunokával is megajándékozták szüleiket.

A 80-as évek közepétől érdeklődéssel fordult az informatika felé. Több cikluson át volt Szövetségünk országos elnökségének tagja. Muzsikusként is jelen volt a kulturális életben. Számos kiváló diákot nevelt, akik tisztelettel néztek fel rá.

Képviselte hazánkat a nemzetközi eszperantó kongresszusokon is. A tudomány mellett a zeneművészet volt számára a feltöltődés, érzelmi kiteljesedés forrása, kivált Bach, Wagner és Bartók muzsikája.

Mi, akik szerettük őt, elismerő főhajtással emlékezünk példaadó életpályájára.

Németh Tamás

 

 

 

Hatan összemérték tudásukat

Országos Braille olvasásverseny Nyíregyházán

 

Zsúfolásig megtelt a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének klubterme szeptember 15-én délelőtt. Deméné Szondi Anikó, az egyesület programszervező munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket.

Külön tisztelettel köszöntötte Losonczi Lénát, akinek írását ajánlottuk ebben az évben olvasás céljára a verseny résztvevőinek. Léna bemutatkozójában elmondta, hogy 13. kötete megjelenésére vár, Mátészalkán pedagógusként dolgozik, és hogy ebben a városban él.

Körünkben köszönthettük még dr. Nagy Sándort, az MVGYOSZ alelnökét, aki a Braille megszületéséről, a "hat pontról", a Braille könyvtárak fellelhetőségéről, a Braille-kötetek nagy terjedelméről, és az előállítási munkálatokról tett említést.

Hogy a közönség ízelítőt kaphasson Losonczi Léna költészetéből, Proksa Jánosné az "Itthon vagyok" című verset szavalta el, melyet a közönség vastapssal jutalmazott.

Mint minden versenyen, itt is volt zsűri. A költőnő mellett, Proksa János, a valamikori Szabolcs megyei szervezet elnöke, és Czinczár Józsefné, a mostani Szabolcs megyei egyesület irodavezetője, s a stopperórát Dankó Pál, az egyesület munkatársa kezelte.

A hat versenyző, mielőtt olvasni kezdett volna, bemutatkozott a közönségnek. Megtudhattuk, hogy Balogh Olga másodéves a debreceni egyetem angol-kommunikáció szakán, Baráth György most 67 éves, hatvanévesen tanulta meg a Braille-t és azóta hűséges előfizetője a "Kitekintő" és a "Vakok Világa" újságoknak. Ferenczi Edit elmondása szerint lassan mindent kiolvas, ami az MVGYOSZ Braille könyvtárában található, Hegedűs Angéla tavaly óta munkahelyet váltott, Kovácsné Hegyi Jolán a Landini együttes oszlopos tagja, Suhajda Antal mindig örömmel jön az olvasásversenyre.

A zsűri az olvasási időt 5 percben határozta meg, s ezen kívül még fontos volt a pontos, érthető olvasás is.

A nyertesek sorrendje: 1 Ferenczi Edit, 2. Hegedűs Angéla, 3. Kovácsné Hegyi Jolán.

Mindhárman Budapestről érkeztek.

A verseny zárására felkért Nagy Tünde egyesületi elnök megköszönte mindenkinek a megjelenést, és ígéretet tett arra, hogy jövőre is megrendezik az országos Braille olvasásversenyt.

Nagy Tünde

elnök

 

A szerkesztő megjegyzése: A kedves Olvasó talán csodálkozik, miért három és fél hónappal az esemény után közöljük ezt a tudósítást. Azért, mert november 18-án érkezett meg hozzánk, tehát a decemberi lapszámunk előrehozott lapzártája után. Mea culpa!

 

 

 

A természetgyógyász segít a betegeken

Akupunktúra, akupresszúra, csontkovács

 

Dr. Garzó Péter állatorvosból lett természetgyógyász. Csodálatosan ötvözi a különböző kultúrák gyógymódjait. Eredményesen gyógyítja az ízületi mozgáskorlátozottságokat. A sokszor évekig mozdulatlan ízületeket ismét mozgásra tudja bírni. Megszűnteti az idegbecsípődések, ízületi blokkok, lumbágó-isiász okozta bajokat. Térdblokkok, gerincsérvek, szédülések műtét nélküli eredményes gyógyítója és fülakupunktúrás fogyókúrát is végez.

Érthetően elmagyarázza: ami a köznyelv szerint régiesen csontkovács eljárás, az valójában akupresszúra. Ez pedig az akupunktúra változata: ugyanazon pontoknak az ujjakkal való erőteljes nyomkodása. Ezzel idézi elő a becsípődött idegszálak kihúzódását. Az orvosok nagy része ezt a panaszt ugyanis elintézi azzal: az ízület elmeszesedett, nincs mit tenni! Holott a meszesedés nem ok, hanem következmény. Az ízület kezdeti fájdalma ellen a szervezet úgy védekezik, hogy a hozzá tartozó izmok begörcsölnek, ezáltal blokkolják az ízületet. Ezután pedig mész rakódik le. Ezeket a sokszor évekig mozdulatlan ízületeket ismét mozgásra lehet bírni a magyar csontkovácsok és a kínai orvosok hagyományos gyógymódjai révén. Garzó doktornak volt olyan betege, akinek húsz évi mozgáskorlátozottság után hajlott újra a térde. A heveny isiászt, lumbágót azonnal ki lehet űzni a páciensből, kivéve, ha azt porckorongsérv okozta. De ez esetben is meg lehet előzni a műtétet.

Látványosabb eredményeket a reuma kezelésében ér el a doktor. A reuma nem egyetlen, jól meghatározható betegség elnevezése, hanem gyűjtőfogalom. A mozgásszervek fájdalommal és mozgáskorlátozással járó betegségeit szokás vele jelölni. Részben mint korral járó elhasználódási, kopási jelenségek jönnek létre. Nincs olyan specifikus gyógyeszköz, amely minden formáját meggyógyítja. Alapos gyógykezelése nem képzelhető el a gyógyszerek, a fürdő, a természetgyógyászati és egyéb fizikai gyógymódok alkalmazása nélkül. A szakszerűen végzett, komplex kezelés eredményeként szűnnek meg a beteg fájdalmai és javul mozgásképessége.

A reumatikus kór fiatalokat és időseket egyaránt kínozhatja. Hiszen ízületeinket sokféle módon terheljük, amikor a normálisnál nagyobb súly nehezedik a csípő-, a boka- és térdízületekre.

- Emberen és állaton egyaránt eredményesen alkalmazom az akupresszúrát - hangoztatja Garzó doktor. - A népi orvoslást ötvözöm a kínai orvoslással, illetve a fülakupunktúrával és a távol-keleti masszázstechnikák csontkovács elemeivel. Elvégeztem a természetgyógyász akadémiát, vizsgáztam fülakupunktúrából, államvizsgát tettem kínai orvoslásból az Egészségügyi Továbbképző Intézetben. Praxisszerűen folytatom a természetgyógyász tevékenységet. Akupresszúrával rendkívül jól gyógyítható a lovak sántasága, a testakupunktúra pedig szinte bármilyen betegség kezelésére alkalmas, még akkor is, ha a gyógyszeres kezelés már nem használ. Az akupunktúra kiválóan alkalmas különböző szenvedélybetegségek (alkoholizálás, dohányzás, drogfogyasztás, elhízás) kezelésére - mondja Garzó doktor.

Talán hihetetlenül hangzik, de sokszor harminc-negyven éves panaszokat is meg lehet szüntetni néhány kezeléssel.

Dr. Domonkos János

 

 

 

Jótanácsok a kisbabák szoptatásához

Mi mindenre figyeljenek az édesanyák?

 

Sok kismamától hallani, hogy szerettek volna szoptatni, de nem sikerült nekik. Vizsgáljuk most meg azokat az okokat, melyek közrejátszhattak sikertelenségükben, és nézzük meg, hogy problémáik tényleg megoldhatatlanok voltak-e, vagy orvosolhatóak lettek volna.

Tény, hogy a nők 1-2%-a biológiai okok miatt nem képes szoptatni. Ennek egyik leggyakoribb oka a hormonháztartás rossz működése, tehát valamilyen hormonális betegség. A mell mirigyállományának elégtelensége szintén azt eredményezheti, hogy az édesanya egyáltalán nem képes tejet termelni, vagy csekély mennyiségben ugyan képes erre, azonban a termelődött tej pótlás nélkül nem fedezi a kisbabája szükségletét. ( A mellből táplálás előnyeit - a minimális anyatej szopását cumi-mellbimbó zavar nélkül - az ő számukra a szoptanit nevű mellbimbóra erősíthető szerkezet teszi lehetővé.)

Mi a helyzet azonban a többi 98-99%-kal? Ők a megfelelő információk birtokában könnyűszerrel képesek anyatejükkel táplálni csecsemőjüket. Nehézségek felmerülése esetén is mindig van kiút.

Nézzük végig azokat a helyzeteket, melyek leggyakrabban előfordulnak, és nem megfelelően kezelve őket akár a szoptatási kapcsolat végét is jelenthetik. Ide tartozik a cumi-mellbimbó zavar, a szopási sztrájk, melyekről már előző cikkeimben írtam, azonban e helyzetek közé soroljuk, ha kevés az anyatej mennyisége, ha mellgyulladás alakult ki, illetve ha kisebesedett az anyuka mellbimbója.

Sok anyuka mondja, azért nem szoptatott, mert nem volt elég teje vagy magától elapadt. Lehetséges, hogy kevés a tej, sőt el is apadhat, de nem magától, és a kevés tej szindróma is sokkal ritkábban áll fenn, mint amennyiszer azt az anyukák gondolják. Egyes jeleket ugyanis félreértelmeznek. Sok anya hiszi azt, hogyha hirtelen puhábbnak érzi a mellét vagy a melléből nem csöpög a tej, akkor ez biztosan annak a jele, hogy nem termelődik elég. A tejcsöpögés semmilyen összefüggésben sem áll a tejtermeléssel, míg a puhább mell is csak annak a jele, hogy a kezdeti túltelítődés alábbhagyott, és az anyatej mennyisége a csecsemő igényeihez alakult. Szintén nem ok az aggodalomra, ha az anya nem érzi a tejleadó reflexet. Sok anya egyáltalán nem érzi, de érzete az idő múlásával is elmúlik, ez teljesen természetes. Megfigyelve a baba nyelését, egyszerűen rájöhetünk, mikor történik. Szintén nem kell megijedni, ha a baba

- gyakran akar szopni (lehet, hogy növekedési ugrásban van),

- rövidebb ideig szopik (lehet, hogy már nagyobb és ügyesebb),

- hosszabb ideig akar szopni, (ettől csak több tej lesz)

- nyűgös a szoptatás után (más oka is lehet, mint az éhség),

- esetleg még éhesnek látszik szoptatás után (az anyatej könnyen emésztődik, továbbá vannak babák, akik részletekben szeretnek szopni, egymás után gyakran, majd hosszabb ideig nem)

Érdemes végignézni, hogy valójában mitől lehet kevés a tej. Ha kisbabánk pótlást kap, legyen az akár víz, tea vagy tápszer, akkor azzal telik meg a pocakja, és kevesebbet fog szopni, ennek következtében pedig kevesebb tej fog termelődni. Ez a megállapítás főleg az első hetekre igaz, de a szilárd táplálékok túl hamar történő széleskörű bevezetésekor ugyanez a helyzet állhat elő. A csecsemő fő tápláléka egy éves korig az anyatej! A tejmennyiség csökkenését okozhatja továbbá a baba helytelen mellre tétele, a cumi-mellbimbó zavar, a bimbóvédő és a nyugtató cumi használata, illetve az, ha a mama egyszerre csak egy mellből szoptat. Az időhöz kötött szoptatási rend szintén gondot okozhat, azonban míg a baba kicsi, meg-meg kell kínálnunk gyakran, ha magától nem jelentkezik hosszabb idő elteltével. Ugyanígy, mikor még babánk kicsi, figyelnünk kell arra is, hogy ne korlátozzuk a szoptatási időt, legyen az akár 40-50 perc! A tejmennyiség szempontjából az is fontos, hogy eleget pihenjünk, mert a fáradtság és a feszültség csökkenti a tejhozamot. Táplálkozzunk egészségesen, ne használjunk hormonális fogamzásgátlót, és ne dohányozzunk. Elengedhetetlen a megfelelő folyadékfogyasztás, amely lehetőleg legyen víz vagy egyéb édesítetlen, alkoholmentes ital. Megjegyzem, a gyógyteákkal vigyázni kell, mert pl. a borsmenta tea csökkenti a tejtermelést. Ugyanígy vigyázzunk a koffeintartalmú innivalókkal, mert a koffein is átmegy az anyatejbe. Igyunk annyit, amennyit kívánunk, de ne mértéktelenül: napi 4-5 liter már soknak számít. Kérdezzük meg orvosunktól, hogy a szedett gyógyszereinknek nincs-e negatív hatásuk a tejtermelésre!

Ha a fenti tejmennyiséget csökkentő tényezők közül ránk egy vagy több igaz, és úgy gondoljuk, hogy kevés a tejünk, akkor számoljuk fel a tej mennyiségét gátló tényezőket! Csak anyatejjel tápláljuk a kisbabát! A tápszeres pótlást viszont ne hagyjuk el egy csapásra, csak a tejmennyiségünk növekedésének megfelelően, és figyeljük, hogy van-e a kisbabának elegendő vizelete. A baba minden szopási igényét a mellen elégítse ki! Szoptassunk váltott mellből, egy szopás alatt a melleket 2-3-szor váltva! Pihenjünk és lazítsunk sokat! Együnk tápláló ételeket!

Most sokan megkérdezhetik, hogyan lehet mindezt kivitelezni, és mikor hoz eredményt. Amikor kevés a tej, készüljünk arra, hogy 1-3 napig ágyban maradunk a babával, szoptatunk és szoptatunk. Ennek a módszernek eredményesnek kell lennie. Ha kisbabánk esetleg mindezek ellenére mégsem gyarapodna megfelelően, feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert az elégtelen súlyfejlődés mögött betegség húzódhat meg.

Dr. O. Lukács Réka

 

 

 

Nevelésbe vétel, otthonteremtési támogatás

(II. rész)

 

Az otthonteremtési támogatás szabályainak ismertetését folytatva érdemes megemlíteni egy fontos kivételt a jogosultságot megalapozó határidővel kapcsolatban. Ha a kiskorú gyermeket vagy fiatalt tartós nevelésbe veszik, és ezt követően nem fogadják örökbe, az otthonteremtési támogatásra való jogosultsága akkor is fennáll, ha az előző cikkben említett nevelésbe vétel időtartama a három évet nem érte el.

Annak érdekében, hogy a visszaélés lehetősége a lehető legkisebb legyen, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (röviden Gyvt.) pontosan meghatározza, milyen célra lehet fordítani az otthonteremtési támogatást. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is. Ha tehát a fogyatékos fiatal elhelyezése - sérültségére is tekintettel - szociális intézményben oldható meg a legmegfelelőbben, a támogatásból az intézménybe való bekerüléshez szükséges egyszeri, általában milliós nagyságrendű térítési díjat, vagy annak egy részét is ki lehet fizetni, ám az ezt követően esedékes havi térítési díjat már más forrásból kell fedezni.

A fentebb részletezett feltételekről a támogatás igénylőjének nyilatkoznia kell, emellett vállalnia kell, hogy utógondozásban vesz részt. Az utógondozás során a fiatal a lakóhelye szerint illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat utógondozójával működik együtt. Az utógondozó segítséget nyújt a fiatalnak abban, hogy a támogatást megfelelően használja föl, e segítségnyújtás a támogatással való elszámolásig, de legfeljebb egy évig tart.

Mekkora támogatást kaphat a kérelmező? Az igénybe vehető támogatás mértéke egyrészt a folyamatos nevelésben töltött idő tartamától, másrészt attól függ, hogy az igénylő fiatalnak van-e készpénz- és ingatlanvagyona. A pénzösszeget úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A nyugdíjminimum összege 2007-ben 27 130 Ft volt, a 2008-ra vonatkozó adat a cikk megírásakor még nem ismert, ám az minden esetre látható, hogy a támogatás összege - vagyonnal nem rendelkező igénylő esetén - meghaladja az egymillió forintot.

A fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által elfogadott célra történő - felhasználásáról a szerződés (pl. adásvételi vagy bérleti szerződés) megkötésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan elszámolni. A gyakorlat szerint az elszámolás - általában - a szerződések bemutatását, munkálatok elvégzése esetében pedig a számlák benyújtását jelenti, ám olyan munkák esetében, ahol a számla ellenében történő munkavégzés jelentősen drágább, mint a számla nélkül végzett tevékenység, a gyámhivatal más okiratokat is elfogadhat az elszámolás során, erről - természetesen - érdemes az ügyintézővel még a munkák megkezdése előtt egyeztetni. A gyámhivatal határozata alapján a - székhelye szerinti - települési önkormányzat jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. A gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra. Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja. A gyámhivatal ismételten jogosult a (4) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a korábbi ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig.

Honnan szerezhet tudomást az állami nevelésbe vett fiatal az otthonteremtési támogatás igénylésének lehetőségéről? A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban tájékoztatja arról, hogy a juttatást igényelheti. Természetesen - itt a gondozást végző gyermekintézmény felelőssége is nagy, mivel az értesítés az intézménybe érkezik meg, így ténylegesen a gyermekkel foglalkozó dolgozók feladata lesz az, hogy a támogatási lehetőségről tájékoztatást nyújtsanak. Sajnos - tudomásom van olyan esetről, amikor e tájékoztatás elmaradt. Ez azért különösen súlyos mulasztás, mivel az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig, ha a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésőbb a 25. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő, tehát 24, illetve 25 éves kora után a fiatal nem veheti igénybe a támogatást!

Dr. Ozvári L. Ádám

 

 

 

Vendégségben Kassán

Nemzetközi gálaműsorban vettünk részt

 

Meghívó érkezett Tereza Petiovától, a Nyírségi Látássérültek Egyesületével együttműködő kassai Látássérült Szervezet vezetőjétől. Ez a meghívó a már 10 éve működő Ambrózy Dalárda részére szólt. Egy nemzetközi gálaműsorra kérték fel őket. A 3 napos program, amely november 30-tól december 2-ig tartott, munkával és pihenéssel telt az énekkarosok számára. Kassán elfoglaltuk szálláshelyünket, majd a program ismertetése után elutaztunk a gála színhelyére, Eperjesre. Ott az énekkart meghallgatták és elmondták, hogy másnap délután kezdődik 3 órakor a főpróba, illetve a színpad-bejárás. Este 19 órakor megkezdődött a nemzetközi gála, ahol szlovák és lengyel látássérültekkel közösen léptek fel a magyar vendégek. A fellépők között volt két eperjesi színművésznő is, akik színesítették a programot. A nemzetközi gálát a szlovákiai Lions klub és az eperjesi Látássérültek Szervezete hozta létre. A műsor után minden fellépő ajándékot kapott és a szerény vendéglátás ideje alatt lehetőség nyílt beszélgetést folytatni a külföldi látássérültekkel. A maradék szabadidőben megismerhettük Kassa nevezetességeit - a Szent Erzsébet templomot - és azt a látássérültek számára kialakított teljes komplexumot, amelyben testvérszervezetünk működik.

Nagyon jó, hogy együttműködhetünk, hiszen jobban megismerhetjük egymás munkáját és közös kulturális programokat tudunk szervezni a szlovákiai látássérültekkel.

Jakab Éva - elnök

 

 

 

Humor

 

- Bocsánat, hölgyem, a kérdésért, de hogyan lehet a maga szörnyen szűk nadrágjába belejutni?

- Talán először hívjon meg egy italra!

*

- Miért olyan szomorú, Bokor úr?

- Mert már hetek óta nem kapok levelet a feleségemtől.

- De hiszen itthon van a kedves felesége!

- Hát ezért nem kapok levelet tőle!

*

- Jaj! Jaj!

- Ne jajgass, Fánikám! Az anyai örömök kárpótolni fognak a mostani fájdalmakért!

- De jajgatok! Mert az bánt, hogy neked az apai örömök egyetlen görcsbe se kerülnek!

*

- Istenem! Drága férjem! Végünk van, ebben a szörnyű viharban itt a tenger közepén el fog süllyedni ez a hajó!

- Mit vagy úgy kétségbe esve! Ha elsüllyed, elsüllyed. Nem a miénk.

*

- Most, hogy már teljesen meggyógyította édesapámat a professzor úr, elmondhatom, hogy jártam. A professzor úr addig el sem indult édesapám betegágyához, amíg oda nem adtam neki egymillió forintot.

- Ó, te szerencsétlen! Képes voltál előre odaadni egy milliót? És ha holtan találtatok volna, akkor hogy szereznéd vissza a pénzt, mi?

*

- Doktor úr, tudom, ön mindent megtett imádott feleségemért, aki most jobblétre szenderült. A paraszolvenciát is odaadnám, de arra még egy kis ideig várni kell.

- Mennyi az a kis idő?

- Nem sok. A jövő héten gazdag nőt veszek feleségül és akkor már lesz miből fizetni.

*

- Melyik haderőnemhez akar kerülni, újonc?

- A vezérkarhoz.

- Maga megőrült?

- Nem tudtam, hogy ott ez a követelmény.

*

- Jaj, rabbi, segítsen rajtam!

- Mi a baj?

- Tartozom Grünnek egymillió forinttal, de nem tudom neki megadni. És emiatt végigidegeskedem a nappalaimat és éjszakáimat egyaránt. Mondja meg, mit tegyek!

- Menjen el Grünhöz! Mondja meg neki, hogy az egymilliós adósságát sohasem fogja megadni. Attól kezdve maga megnyugodhat, és Grün fogja végigidegeskedni a nappalait és éjszakáit.

*

- Hogy az ördög vinne el! Minden ok nélkül pofon vágtál! Ezt viccből csináltad vagy komolyan?

- Komolyan.

- Na azért! Mert ilyen goromba viccet nem tűrnék el tőled!

Cseri Sándor

 

 

 

Ez itt a kérdés meg a válasz is

 

A novemberi lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: LXIX. 1; LXX. 2; LXXI. 1; LXXII. 2; LXXIII. 1; LXXIV. 1; LXXV. 1; LXXVI. 2; LXXVII. 2; LXXVIII. 2.

Így gondolták ezt: Mkhtit István (Öreglak) és Kovács Jánosné (Budapest) olvasóink is. Szeretettel gratulálunk! (Öreglaki olvasónk vezetéknevét nem tudtuk megbízható pontossággal olvasni.)

XCI. Mi a kacagány?

1. Nevetőroham

2. Vadállat bőréből készült, a bal vállra vetve hordott ruhadarab

XCII. Mi a kancsuka?

1. Hím halfajta

2. Szíjból font, rövid nyelű korbács

XCIII. Mi a fidibusz?

1. Pipa meggyújtásához használt faszilánk

2. Vízi jármű

XCIV. Mi volt Emesének, Álmos magyar fejedelem anyjának az álma?

1. Turulmadártól esett teherbe

2. Sok ajándékot kap a férjétől

XCV. Ki mondta a következőt: "A szép asszony a szemnek tetszik, a jó aszszony a szívnek tetszik; az egyik ékszer, a másik kincs."?

1. Kutuzov

2. Napóleon

XCVI. Mi a dopping?

1. A sportteljesítmény tiltott gyógyszerekkel való fokozása

2. Extra anyagi juttatások

XCVII. Hány ember ül egy nyolc-párevezős csónakban?

1. Nyolc

2. Kilenc

XCVIII. Mi a japáner?

1. A linzer távol-keleti változata

2. Kétkerekű habarcsszállító

XCIX. Mi a khaki?

1. Kisgyermek bilijének tartalma

2. A terep színéhez alkalmazkodó ruházat

C. Mi a szektáns?

1. Helymeghatározásra való szögmérő

2. A nemi élet híve

CI. Mi a tarantella?

1. Olasz ételkülönlegesség

2. Hatnyolcados ütemű tánc

CII. Mit akarunk kifejezni ezzel a mondattal: "Úgy megverlek, hogy arról koldulsz!"?

1. A megveretés helyéről kéregetsz

2. Kéregetésed okaként a megveretésedről panaszkodsz

CIII. Mi a kentaur?

1. Felül férfi, alul ló testét viselő képzeletbeli lény

2. Norvég fókavadász

CIV. Mit jelent a parvenü szó?

1. Előkelősködő, félművelt újgazdag

2. A parféhoz hasonló édesség

Beküldési határidő: március 15.

Cseri Sándor

 

 

 

Megpróbáltatásokkal kijelölt úton

A legfontosabb segítséget a feleségétől kapta

 

Nagy Mihály sorstársunk életéről regényt is lehetne írni. A Ferencvárosban született 1943. nyarán. Az 1956-os forradalomban részt vett ugyan, de az azt követő megtorlást elkerülte, mert senki sem jelentette fel.

Az iskola éveiben a költészet volt a mindene, nagyon szerette Petőfit. Korán erős lett és nagyon szeretett dolgozni. A munka töltötte ki az életét. 1966. őszén disszidálni akart, ezért bebörtönözték. Szabadulása után első feleségétől elvált, majd újra megházasodott. Hét saját és három állami gondozott gyermeket neveltek fel. 1992-ben lett Inárcson a nagycsaládosok helyi csoportjának az elnökhelyettese. Építettek tábort a pótharaszti erdőben. Létrehozták az Otthonteremtés Alapítványt. Elsőként a pénzt ő tette le és az alapítvány titkárává választották. Közben a betegségek sorozata érte el. 1995-ben agyvérzése volt, de abból hamar felépült. 1997-ben vakjáradékos lett, látását elvesztette, tisztségeiről lemondott. Belső látása azonban egyre élesebbé vált, lelke a költészetben otthonra lelt. Miként ő maga mondja:

- Segített benne Isten, a hit és a Szent Lélek, aki vezérli gondolatomat és költészetemet. Legfontosabb segítséget a Földön mindenben a feleségemtől kaptam. 1998 óta tagja vagyok a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének, a dabasi csoporthoz tartozom. 2000-ben olyan súlyos infarktusom volt, hogy 70 %-ban elhaltak a szívizmaim. Isten segítségével ebből is felépültem. Azóta is sok baj, probléma vesz körül: hasnyálmirigy-gyulladás, veseelégtelenség mellett a tüdőmben is találtak egy daganatot. Még nem tudjuk, műthető-e. A betegségek nagy részét a cukorbaj okozta. Négy éve, hogy verseket mondok a diktafonomra, amit feleségem ír a számítógépbe, szerkeszti, nyomtatja. Lassan a 300. vershez közeledünk. A dabasi Odafigyelőben és az inárcsi Hírmondóban jelentek meg verseim. Szeretném legalább egy verseskötetnek a kiadását megérni. De azt saját anyagi erőből nem tudjuk megvalósítani. Abban a reményben írtam a Vakok Világának is, hogy segítséget kaphatok. Ahol tudtunk, tudunk, mi is segítünk a rászorulóknak, a fogyatékkal élőknek.

Tizenhat versét küldte el nekünk Nagy Mihály úr mutatóba. Csaknem valamennyi a vallásos áhítat megrendítő poézisa. A megbántás című költeménye a jólelkűség és bölcsesség gyöngyszeme, ezért bocsátjuk Olvasóink elé.

 

Nagy Mihály: A megbántás

 

Megfigyelted-e már magadat,

Mikor könnyedén megbántod társadat?

Tudtál-e a megbántottra figyelni,

Mikor a fájdalomtól elkezdett remegni?

 

Láttad már csak egyszer is a megbántott arcát?

El tudod képzelni a benne végbemenő harcát?

Láttad már könny nélkül sírni a másikat?

Tudtad-e mondani: ne haragudj, bocsánat!

 

Át tudtad-e érezni a benne dúló fájdalmat?

Át tudtad-e ölelni a megbántott társadat?

Vagy hideg maradtál, mint a jégcsap?

Tudja meg, minden csoda három napig tart!

 

Gondoltad magadban: ez nem is nagy dolog,

Történt már ilyen, most miért háborog?

Érezted-e már, mikor jót akartál tenni,

Egyszer csak a hátadat elkezdték jegelni?

 

Meglepő érzés az ilyen, én ezt jól tudom,

Mielőtt megbántasz valakit, hallgass el félúton!

 

 

 

CD-nyeremény

 

Ki volt az az 1525 és 1594 között élt zeneszerző, akit a kíséret nélküli kóruszene legnagyobb alakjaként tartunk számon? (A családneve Pierluigi volt.)

A beküldés határideje: március 15.

Novemberi lapszámunk kérdésére a helyes válasz Hector Berlioz volt. Nyertesek a jó választ beküldők közül: Lukács Magdolna (Budapest) és Mészárosné Virágh Eleonóra (Kótaj). Szeretettel gratulálunk!

 

 

 

Apróhirdetés

 

48 éves természetszerető férfi vagyok, keresem megértő társamat komoly kapcsolat céljából. Szeretem a régi slágereket és filmeket is, hasonló érdeklődésű 50 év alatti vidéki hölgyek jelentkezését várom, telefonszám: 06-20-910-3354 vagy: Komoly kapcsolat jeligére a szerkesztőségbe.

 

doboz alja
oldal alja