Az egyesület alapszabálya

Alapszabály

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesület
Alapszabálya

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének (a továbbiakban: Egyesület) tagjai elhatározták, hogy az Egyesület további sikeres működése, a megváltozott jogi környezethez - így különösen a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény rendelkezéseihez - való alkalmazkodás érdekében az Egyesület korábbi alapszabálya értékeinek megtartásával, új alapszabályt fogadnak el. Ennek megfelelően az Egyesület 2021.08.24. napján megtartott közgyűlésén megjelent és szavazásra jogosult tagok az egyesületi alapszabály szövegét a következők szerint fogadják el:

I. Az egyesület adatai

1.1 Az egyesület neve: Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Az egyesület rövidített elnevezése: Bácsvakok,

amely név önállóan is szerepelhet bármely okiraton

Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Society of the Hungarian Blind and Partially Sighted in Bács-Kiskun County

1.2 Az egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8.

II. Az egyesület célja, tevékenysége

2.1 Az egyesület célja:
Az Egyesület célja a működési területén élő Látássérült személyek egyéni és kollektív érdekvédelmének, valamint érdekképviseletének ellátása.

2.2 Az egyesület tevékenysége:
Az Egyesület céljának megfelelően a Látássérült személyek érdekében:
a) képviseli és védelmezi a Látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;
b) információs és tanácsadói szolgálatot hoz létre és működtet annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;
c) kapcsolatot kezdeményez és együttműködik a Látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel és szakemberekkel;
d) felvilágosító tevékenységet végez, rendszeres tájékoztatást szervez mind a tagok, mind a közvélemény felé, továbbá a vakok esélyegyenlőségének érdekében tanácsadást nyújt gazdálkodó szervezetek részére a látássérült személyek Számára akadálymentes környezet kialakítása érdekében;
e) elősegíti a Látássérültek oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;

f) figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek és felnőtt korban részben vagy teljesen látásukat elveszített személyek elemi és foglalkozási rehabilitációját;
g) vagyoni lehetőségeihez képest segédeszközt adományozhat, kölcsönözhet, beszerzésükhöz támogatást nyújthat és egyéb természetbeni juttatást adhat a Látássérült tagok számára, a Látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;
i) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet;
j) a Látássérültek biztonságos közlekedése, valamint az infó-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel és az érintett szolgáltatókkal;
k) tanulmányokat, tájékoztatókat, szakvéleményeket, ajánlásokat adhat ki, előadásokat, képzéseket, programokat szervezhet, melyeken keresztül információt nyújt a Látássérülteket segítő módszerekről. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervezhet a vakok és gyengénlátók életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ily módon is elmélyítse a kölcsönös megértést a látó társadalommal;
l) részt vesz a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a Látássérült személyek foglalkoztatásában, valamint az egyesületi célok megvalósítása érdekében közérdekű önkéntes segítőket foglalkoztathat

2.3 Az Egyesület céljai megvalósításával, a látássérültek vonatkozásában, segíti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósulását.

2.4 Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket is

2.5 Az egyesület céljának megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységet fejti ki:
A) azzal, hogy szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményt alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat, továbbá támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet az 1993. évi III. törvény 2. § alapján az 56., 57., 58/A és 65/C §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal;
B) elősegíti a Látássérültek foglalkoztatását az 1991. évi IV. törvény 6. és 16. §-ok alapján, valamint a 2011. évi CXCI. törvény 28. §-a és az ehhez kapcsolódó Kormányrendelet alapján;
C) képzéseket és tanfolyamokat szervez a 2013. évi LXXVII. törvény 24. § alapján;
D) a fogyatékossággal élő személyek emberi jogait védelmezi és előmozdítja valamennyi program során a 2007. évi XCII. törvény 4. cikk 1. bekezdés c) pont alapján;
E) hozzáférhető információkat biztosít a látássérült személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról a 2007. évi XCII. törvény 9. cikk 1. bekezdés alapján;
F) a látássérült személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférés lehetőségeit könnyíti meg a 2007. évi XCII. törvény 20. cikk b) pont alapján;
G) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme, főként a látássérülteket érintően, a 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdés d) pont alapján;
H) az információhoz való hozzáférés elősegítése a 2007. évi XCII. törvény 21. cikk alapján;
I) elősegíti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást a 2007. évi XCII. törvény 24. cikk 3. bekezdés a) pont alapján;
J) a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése az 1998. évi XXVI. törvény 21. § c) pontja alapján;
K) a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében az 1998. évi XXVI. törvény 21. § g) pontja alapján.

2.6 Az Egyesület a közhasznú tevékenysége ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet, a 2005. évi LXXXVIII. Törvény rendelkezése szerint.

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

3.1 Az Egyesület olyan civil szervezet, amely a tagok közös, jelen alapszabályban meghatározott célok folyamatos megvalósítására létesült, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és a hatályos jogszabályok, valamint az Egyesület szervei által elfogadott szabályzatok szerint működik.

3.2 Az egyesület működési köre Magyarország területe.

3.3 Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más személy is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.

3.4 Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési vagy európai képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

3.5 Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

3.6 Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

3.7 Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.bacsvakok.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet annak elfogadásától számított 15 napon belül minden évben a www.bacsvakok.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi.

3.8 Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok - a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével - nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökéhez címzetten kell előterjeszteni, aki azt 8 napon belül köteles teljesíteni, ha annak feltételei fennállnak.

3.9 Az Egyesület érdekelt abban, hogy a Látássérültekkel foglalkozó civil szervezetek országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik.

IV. A tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályok

4.1 Az egyesület tagja lehet az a személy, aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

4.2 Az Egyesületbe való be- és kilépés önkéntes. Az Egyesület tagsága rendes tagokból és pártoló tagokból áll.

4.3 Az Egyesület rendes tagja lehet az a személy, aki vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, írásban a tagfelvételét - belépési nyilatkozat kitöltésével, állapotára vonatkozó igazolás csatolásával - az Egyesület Elnökségétől kéri.

4.4 Tagfelvétel szempontjából az minősül vak személynek, aki a vakság tényét a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozat másolatával, a látási fogyatékosságot megállapító határozat, a látási fogyatékosságot tartalmazó OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával, magasabb összegű családi pótlékra jogosító határozat és az alapjául szolgáló betegséget tanúsító orvosi szakvélemény, illetve OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával igazolja.

4.5 Tagfelvétel szempontjából az minősül aliglátó személynek, aki még 10%-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.

4.6 Tagfelvétel szempontjából az minősül gyengénlátó személynek, aki a gyengénlátás tényét, a legalább 67 százalékos látáscsökkenés mértékéről, a szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolásával igazolja.

4.7 Az egyesület a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.

4.8 Az Egyesület pártoló tagja lehet mindazon személy, aki az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban pártolói tagfelvételét az Egyesület Elnökségétől kéri.

4.9 A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt, de szavazásra nem jogosult és vezető tisztségviselővé nem választható.

4.10 Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, belépési kérelme jogszerűen nem tagadható meg.

A tag jogai

4.11 Az egyesület tagja jogosult:
a) az egyesület tevékenységében részt venni
b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d) az egyesületben tisztséget vállalni, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

4.12 A tag a közgyűlésen a szavazati jogát személyesen gyakorolja. Akadályoztatása esetén meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

4.13 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

A tag kötelezettségei
4.14 Az egyesület tagja köteles:
a) az egyesület céljának megvalósítását lehetőségei szerint elősegíteni;
b) az éves tagdíjat annak esedékességéig megfizetni;
c) az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;
d) a tagsági jogviszonyának feltételeiben bekövetkezett változást, valamint lakcímének megváltozását 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

4.15 Az egyesület tagjai tagdíjat kötelesek fizetni, egyéb vagyoni hozzájárulásra nem kötelezhetőek.

A tagsági jogviszony megszűnése

4.16 A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével;
b) A tag halálával;
c) A tagsági jogviszony felmondásával;
d) a tag kizárásával.

4.17 A tagsági jogviszonyát a tag írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában az Egyesülethez történő megérkezése napján szűnik meg.

4.18 Ha a tag nem felel meg a jelen alapszabályban megfogalmazott tagsági jogviszony feltételeinek, a Közgyűlés a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

4.19 Az Egyesület kizárhatja azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

4.20 Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

4.21 A kizárási eljárást az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 15 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

4.22 A kizárt tag a kizárást kimondó elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a közgyűlés a soron következő ülésén dönt. A határidőben benyújtott fellebbezésnek a tagsági jogviszony megszüntetésére halasztó hatálya van. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

V. AZ EGYESÜLET SZERVEI

5.1 Az Egyesület szervei:
a) a Közgyűlés
b) az Elnökség
c) a Felügyelőbizottság
d) a Jelölőbizottság
f) a Szövetségi küldöttek, az Elektorok

A KÖZGYŰLÉS

5.2 A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

5.3 A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása vagy módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás elhatározása;
d) az Elnökség öt tagjának és két póttagjának valamint a Felügyelő bizottság három tagjának és egy póttagjának megválasztása, visszahívása;
e) a Jelölőbizottság öt tagjának és egy póttagjának, valamint a Szövetségi Küldöttek és az Elektorok választása, visszahívása;
f) a Közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének és jegyzőkönyv hitelesítőinek valamint a szavazatszámlálók megválasztása és visszahívása;
g) a Felügyelőbizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása;
h) az éves beszámoló és ezzel egyidejűleg a közhasznúsági melléklet elfogadása;
i) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
j) az Egyesülettel foglalkoztatási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő feletti alapvető munkáltatói jogok gyakorlása (a jogviszony létesítése, megszüntetése, fegyelmi vagy kártérítési felelősségre vonás, bérmegállapodás) ;
k) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
l) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának és Választási Szabályzatának elfogadása;
m) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
n) döntés a kizárt tag által a kizárás ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában;
o) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
p) a végelszámoló kijelölése és visszahívása;
q) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

5.4 A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

5.5 A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

5.6 A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

5.7 A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

5.8 Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

5.9 A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

5.10 Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

5.11 Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
d) ha a bíróság, vagy az ügyészséghatározata miatt a Közgyűlés döntése szükséges.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

5.12 A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

5.13 A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag - ha képviselő útján vesz részt a közgyűlésen -, akkor képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét.

5.14 A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális szavazásra jogosult taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a három tagú szavazatszámláló bizottságot.

5.15 A Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:
a) az egyesület alapszabályának módosításához;
b) az egyesület egyesüléséhez vagy szétválásához.
A szavazásra jogosultak háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:
a) az Egyesület céljának módosításához;
b) az egyesület megszűnésének elhatározásához.

AZ ELNÖKSÉG

5.16 Az Egyesület ügyvezetését az 5 tagból álló Elnökség látja el. Az elnökségi tagság a Közgyűlés általi megválasztással és annak elfogadásával jön létre.
Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.

5.17 Az Elnökség tagjait az Egyesület rendes tagjai közül öt év határozott időtartamra titkos szavazással választják meg.

5.18 Az Elnökség megválasztását követően az Elnökség tagjai maguk közül Elnököt, Alelnököt választanak
Az Elnökség tagjainak nevét, címét az Alapszabály 1. számú melléklete sorolja fel.

5.19 Vezető Tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

5.20 Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit:
a) bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
b) közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
c) e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

5.21 A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

5.22 A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

5.23 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.24 Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és az alelnök önállóan látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

5.25 Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés előkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagnyilvántartás vezetése;
i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jogszabályban előírt intézkedések megtétele;
l) döntés mindazon kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe, vagy amit jogszabály az ügyvezetés hatáskörébe utal.

5.26 Az Egyesületnél az Elnökség tagjai foglalkoztatási jogviszonyban is állhatnak.
Foglalkoztatási jogviszony esetében az elnökségi tag felett az utasítási, ellenőrzési, szabadságolási jogot az Elnök esetében az Alelnök, az Elnökség más tagja esetében, az Elnök gyakorolja.

5.27 Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább két havonta tartja. Az Elnökség ülései nyilvánosak

5.28 Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján.

5.29 Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

5.30 A Közgyűlés az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére, ötévi időtartamra, titkos szavazással, háromtagú Felügyelőbizottságot választ. A felügyelőbizottsági tagság a közgyűlés általi megválasztás és annak elfogadásával jön létre.
A Felügyelőbizottság tagjai nevét, címét az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

5.31 A felügyelőbizottság tagjai feladataikat személyesen kötelesek ellátni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatására, képviseletnek azonban nincs helye.

5.32 A felügyelőbizottság tagjai egyenlő jogosultsággal és kötelezettséggel rendelkeznek. Az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

5.33 Nem lehet a felügyelő Bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
A) a Közgyűlés, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);
b) az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -; illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

5.34 A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak.

5.35 A Felügyelőbizottság jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület tagjaitól és munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelőbizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.

5.36 A felügyelő Bizottság tagja az Egyesület Elnökségi ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

5.37 A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult szerv (Közgyűlés, Elnökség) összehívását kezdeményezni és tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. Ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

5.38 Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő Bizottság is jogosult.

5.39 Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet

5.40 A Felügyelőbizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

A JELÖLŐBIZOTTSÁG

5.41 Az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén, az Elnökség előterjesztése alapján, 5 tagú Jelölőbizottságot választ.
A Jelölőbizottság testületi szervként működik, elnökét maguk közül választja, ügyrendjét maga határozza meg. A tag megbízatását személyesen köteles ellátni.

5.42 Ha a Jelölőbizottság tagjainak száma az 5 fő alá csökken, a Közgyűlés a Jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a soron következő Közgyűlésen az Elnökség által tett javaslattal a megüresedést pótolja.

5.43 A Jelölőbizottság feladata, hogy az Egyesület szerveibe jelölteket állítson. A választást megelőzően 30 nappal a tisztségviselőnek javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi. Az Elnökség köteles a megküldött listát változtatás nélkül a Közgyűlési meghívóval egyidejűleg a választásra jogosult tagoknak megküldeni.

5.44 A Jelölőbizottság megbízása az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább, megbízatása a választást követő első Közgyűlésig, az új Jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn.

A SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, AZ ELEKTOROK

5.45 A Közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való részvételére, vagy más civil szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más civil szervezet által meghatározott számú Szövetségi Küldöttet vagy Elektort nyílt szavazással választ.

5.46 Szövetségi Küldöttet vagy Elektort az Egyesület rendes tagjai közül lehet választani.

A HIVATALI SZERVEZET

5.47 Az Egyesület ügyviteli munkáinak ellátására az Elnökség Iroda elnevezéssel hivatali szervezetet hoz létre. Az iroda vezetője és alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

5.48 Az Egyesület foglalkoztatottjai felett - ha az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltatói jogkört teljeskörüen az elnök gyakorolja.

AZ EGYESÜLETI SZERVEK MŰKÖDÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI

AZ EGYESÜLETI SZERVEK ÜLÉSE

5.49 Az egyesületi szerv ülését - a Közgyűlés kivételével - a szerv elnöke legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

5.50 Az ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a tagok álláspontjukat kialakíthassák.

5.51 Az Egyesületi szervek ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

5.52 Az Egyesület szerveinek határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni.

5.53 Az Egyesületnél a tisztségviselő jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.54 Az egyesület szerveinek tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.

AZ EGYESÜLETI SZERVEK HATÁROZATHOZATALA

5.55 Az Egyesületi szervek határozatukat - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - , a határozat képesség megállapításánál figyelembe vett egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.

5.56 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

5.57 Az egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.58 Aki nem szavazhat, vagy a határozathozatalban nem vehet részt, azt a határozat képesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni.

5.59 Az egyesületi szervek határozatait a levezető elnök az ülésen szóban kihirdeti és az érintettekkel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli. A határozatot egyidejűleg az egyesület honlapján is közzé teszi.

5.60 Az Egyesület elnöke gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről (határozatok tára), amely tartalmazza a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.

A JEGYZŐKÖNYV

5.61 Az egyesület szerveinek üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülésezés helyét és idejét;
c) az ülés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) az ülés napirendjét, fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát;
f) a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.

5.62 A közgyűlés jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti. Az Egyesület más szerveinek üléséről készült jegyzőkönyvet a testület elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
Az Egyesület üléseinek jelenléti íve a jegyzőkönyv 1. számú melléklete és hitelesítésére a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

AZ EGYESÜLETI TISZTSÉG MEGSZÜNÉSE

5.63 Megszűnik az Egyesület szervében vállalt megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívással;
d) a tisztségviselő halálával;
e) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
g) az Egyesület megszűnésével;
h) a Szövetségi küldötti, vagy elektori megbízatás az érdekképviseleti szövetség vagy a civil szervezet megszűnésével.

5.64 A tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A vezető tisztségviselő vagy Felügyelő bizottság tagjának lemondása esetén, ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő, vagy Felügyelő bizottság tagjának megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon szűnik meg.

5.65 Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5.66 Ha a tisztségviselő cselekvőképességének korlátozását - a tevékenysége ellátásához szükséges körben - a Bíróság, vagy hatóság jogerősen elrendelte, azt a tisztségviselő köteles az Egyesületnek haladéktalanul bejelenteni.

5.67 Ha a tisztségviselővel szemben az alapszabályban, vagy jogszabályban előírt kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel és azt 30 napon belül nem szünteti meg, akkor megbízatása megszűnik.

5.68 A tisztségviselő megbízatásának megszünése esetén helyébe - a megbízatásra még fennmaradó időtartamra - a póttag lép. Ha póttag nincs, akkor a Közgyűlés a Jelölőbizottság javaslatára a soron következő ülésén új tagot - és szükség esetén póttagot - választ.

VI. AZ EGYESÜLET VAGYON GAZDÁLKODÁSA

6.1 Az Egyesület a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

6.2 Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat kötelesek határidőre megfizetni. A pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak a vállalt kötelezettségeiket kötelesek teljesíteni.

6.3 Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

6.4 Az Egyesület bankszámlája felett az elnök, vagy az alelnök önálló aláírási joggal rendelkezhet. Az irodavezető bankszámla feletti rendelkezéséhez az elnök, vagy az alelnök aláírása is szükséges.

6.5 Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdasági tevékenységből származó bevételeit csak az egyesületi célokra, feladatokra és azok működtetésére fordíthatja, a nyereséget az Egyesület tagjai között felosztani nem lehet. Cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

6.6 Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott költségvetési támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.

6.7 Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályban meghatározott juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

6.8 Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.

6.9 Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében adományt gyűjthet. Az Egyesület nevében ilyen tevékenységet az Elnökség által kiadott megbízó levél birtokában lehet végezni. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

6.10 Az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

VII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

7.1 Az Egyesület hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

7.2 Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Közgyűlés által megalkotott egyéb belső szabályzatok - különösen a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Választási Szabályzat - az irányadó.

7.3 Az Alapszabálynak és az Egyesület szervei által hozott bármely belső szabályzatainak összhangban kell lenniük a hatályos jogszabályokkal.

7.4 Az Egyesület szervei által alkotott szabályzatok és a jogszabályok összeütközése esetén mindenkor a jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Kelt: Kecskemét, 2021. év. augusztus hó 24. napján

Jelen alapszabályt az Egyesület Közgyűlésének 2021.08.24-én tartott ülése elfogadta és megállapította, hogy az alapszabály a mai naptól hatályos.

Kelt: Kecskemét, 2021. 08. 24.