ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Az MVGYOSZ csatlakozik az OH Fogyatékkal élők nyelvvizsgáztatása munkacsoport munkájához


Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályán jártak az MVGYOSZ munkatársai, ahol a Fogyatékkal élők nyelvvizsgáztatása munkacsoport munkájáról, a közös tervekről és a nyelvvizsgák speciális körülményeiről beszélgettek.

A szövetség az Oktatási Hivatallal 2020 elején elsősorban az érettségik lebonyolítása kapcsán vette fel a kapcsolatot, melyet számtalan más téma követett. Így kaptunk meghívást dr. Kissné Adorján Júlia osztályvezetőtől, hogy tájékoztatást adjanak az OH Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály Fogyatékkal élők nyelvvizsgáztatása munkacsoport működéséről. A megbeszélésen a szövetséget Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos és Puskás Anett ifjúsági referens képviselte.

A 137/2008. (V. 16.) kormányrendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló jogszabály szerint minden nyelvvizsgaközpontnak meg kell adnia a fogyatékossággal élő vizsgázók számára a megfelelő körülményeket a vizsga teljes lefolytatásához. Így az Oktatási Hivatal a munkacsoportot azért hozta létre, hogy a jogszabályban leírtakon túl segítséget nyújtson a vizsgaközpontoknak az akadálymentes körülmények megvalósítási módját illetően.

Az elmúlt bő egy évben több alkalommal üléseztek, mely alkalmakon az Oktatási Hivatal munkatársai mellett több vizsgaközpont, az EMMI, valamint az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat képviselői is jelen voltak. A megbeszélések során sorba vették a négy alapkészséget és az azokon biztosított speciális körülményeket.

A 26 vizsgaközpont által nyújtott speciális körülmények listája minden egyes vizsgaközpont oldalán egy külön menüpontban elérhető. Az MVGYOSZ célja, hogy ezeket a látássérült személyek számára is adható lehetőségeket összegyűjtse, s A jövő kilátásai weboldalon elérhetővé tegye, megkönnyítve ezzel az egyéni szükségleteknek megfelelő választást. Ugyanis minden vizsgaközpont fogad látássérült vizsgázókat, de a szakértői vélemények csak fogyatékosságot igazoló dokumentumként funkcionálnak ebben az esetben. Ez azt jelenti, hogy a szakértői vélemény alapján a vizsgaközpont köteles kedvezményt adni, de az azon szereplő kedvezmények kötelező megadása csak a köz- és felsőoktatási intézményekre vonatkozik, a nyelvvizsgaközpontokra azonban nem, így nem egységes lehetőségeket biztosítanak. A központok ugyanis az üzleti és nem az oktatási szférához tartoznak. Ennek megfelelően a központ a vizsgázó véleménye alapján teremti meg a speciális körülményeket a saját lehetőségeinek megfelelően. Így a sikeres megvalósítás érdekében kiemelkedően fontos az együttműködő hozzáállás mindkét fél részéről, hiszen a vizsgaközpontnak minden esetben konzultálnia kell a látássérült vizsgázóval a megfelelő speciális körülményekről.

A munkacsoport a következő tanév folyamán tervezi folytatni munkáját specifikusan, a különböző fogyatékossággal élő személyek csoportjait külön tárgyalva. Ehhez az MVGYOSZ szakmai segítségét is várja, mikor a látássérült személyek vizsgáztatásról fognak tárgyalni. Az MVGYOSZ munkatársai az egységes gyakorlat, illetve protokoll kialakítása érdekében felvetették annak megfontolását, hogy a munkacsoport kezdeményezze a részletes szabályozás kialakítását a nyelvvizsgán igénybe vehető kedvezményekre vonatkozóan. Így a jövőbeni célok között szerepel egy olyan fogyatékos specifikus standard ajánlás elkészítése, mely útmutató lehet a fogyatékossággal élő vizsgázók esetében.

A beszélgetés során szóba jött a megfelelő megfogalmazás kérdésköre is. Ugyanis nem segítségről, mentességről, hanem speciális körülményekről kell beszélni, ha a fogyatékossággal élő személyek vizsgáztatásáról beszélünk. Ezzel az Oktatási Hivatal szakemberei is egyetértenek, a munkacsoport ülései is ebben a szellemben zajlottak. Tapasztalataik azt mutatják, a vizsgaközpontok igyekeznek minden lehetőséget megadni a vizsgázóknak, de ezt az eltérő körülmények miatt nem minden vizsgahelyszínen tudják megtenni, mindamellett, hogy ez a cél.

A folytatásban javasoltuk, hogy az elérhető nyelvkönyvek és az akadálymentes offline szótárak is a megbeszélés tárgyai legyenek.

Tisztáztuk a segítő személyt, mint szerepkört, mely minden esetben a nyelvvizsgaközpont munkatársa kell, hogy legyen. Az Oktatási Hivatal álláspontja szerint a vizsgaközpontoknak érdemes olyan szakembert kijelölni, aki az adott nyelvben is szakértő.

Emellett a veszélyhelyzetben - mint sok más területen - már valósultak meg online körülmények között lefolytatott vizsgák is, melyektől a jövőben sem szeretnének megválni. Oly módon kívánják ezeket kidolgozni, hogy ezek a fogyatékossággal élő személyek számára is teljesen kompatibilisek legyenek.

A szövetség a munkafolyamat dokumentációjába is lehetőséget kapott betekinteni, mely megmutatta, hogy a megbeszélések szemlélete megegyezik a szövetség szemléletével.

Bemutatta azt is, hogy a speciális körülmények adásában ténylegesen arra motiválják a vizsgaközpontokat, hogy a jogszabályi hátteret, mint szabad lehetőséget kezeljék, és a vizsga körülményeit, amennyiben bemutatásra kerül a szakértői vélemény, minden esetben a vizsgázóval egyeztessék már a jelentkezés idejében.

A megbeszéléseken azt is leszögezték, hogy a nyelvvizsgán speciális körülményeket 18 év alatt a sajátos nevelési igényű vizsgázók, 18 év felett pedig a fogyatékossággal élő vizsgázók számára biztosíthatnak. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) vizsgázók nem kapnak kedvezményt, az érettségi vizsgákkal összhangban. A vizsgaközpontokban általában a vezető bírálja el a kérelmet. Fontos, hogy a funkcionális állapot szerint kell ezt a döntést meghozni. Egyedi ügyekben a józan észre érdemes hallgatni. Különösen fontosnak tartották, és az ülések során több alkalommal is hangsúlyozták, hogy a nyelvvizsgáztatásban nem a tartalom megváltoztatásával, hanem különböző módszertani ötletekkel kell a vizsgát a fogyatékkal élő személyek egyedi igényeihez szabni.

A munkacsoportban megfogalmazott főbb gondolatok a vizsgaközpontok akkreditációs kézikönyveibe is bekerültek.

Az MVGYOSZ a jövőben együttműködik a munkacsoporttal, külső szakértők bevonásával részt vesz a látássérült vizsgázókra vonatkozó megbeszéléseken, illetve a rájuk vonatkozó szakmai ajánlások megfogalmazásában.

Puskás Anett

(Vakok Világa, 2020. augusztus)

doboz alja
oldal alja