ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Látást mindenek előtt!


Lukács Réka
Látást mindenek előtt!


A Vakok Világszövetségének 2022. évi világkonferenciáján elhangzott záróbeszéd le és átirata magyar nyelven:

Sorstársaim!

Az elmúlt időkben nyilvánvalóvá válhatott mindannyiunk számára, hogy a vak emberek minden gondjának, szerencsétlenségének, nyomorúságának okozója az, hogy nem látnak. A Napnál világosabb ez a tény, tudom, Nektek ezt nem kell megmagyaráznom. Én mégis megteszem!
Égbekiáltó igazságtalanság az, hogy mi vakok, nem látunk. Ez minden rossz okozója életünkben. Igen, ezt korábban már mondtam bonyolultabban, de ez egy fontos alaptézis. A vakságunk minden negativitás oka ezen a világon! Nagyon fontos, hogy ezt mindenki megértse!
A látás az információk 80%-át biztosítja, így nekünk a maradék 20%-kal kell beérnünk. A látók dőzsölnek a színek orgiájában, a perspektíva nyújtotta távlatokban, a horizont végtelenségében. míg mi vakok dagonyázunk a 20%-os információ-posványban, ahol vérrel-verítékkel, tapintás, szaglás és hallás útján kíséreljük meg pótolni a lehetetlent. Az ízlelést direkt nem említettem, mert mégsem nyalhatjuk körbe az utat, hogy megtaláljuk a helyes irányt. A látók az érzékszervek tengerében lubickolnak. Egyedül a látás adhatja meg számunkra is a világba való becsobbanás nyújtotta gyönyöröket.
Pedig a mi lábaink is szaladásra készek, de jaj, ha szembejön egy villanyoszlop, árok vagy egy mobiljába temetkező digitális siketvakként viselkedő látó. Kezeink minden tevékenységre alkalmasak, izmaink működnek, a gépjárművezetés, a freskófestés, a gobleinhímzés mégis lehetetlen számunkra a szem segítsége nélkül. Fülünkkel bár felismerjük ránk köszönő barátunkat, ám az integetésről, az összekacsintásról, a szemezésről csak álmodhatunk. Érzékszerveink képtelenek ellensúlyozni a látás hiányosságát. A szem pótolhatatlan, ez a tézis vitán felül áll!
Jaj, ha látnánk! Minden oly csodálatos lenne!
Nem volnánk depressziósok, nem menekülnénk függőségekbe, nem alakítanánk ki működésképtelen párkapcsolatokat, ahogy a látók közül annyian. Gyermekeinknek harmonikus otthont biztosítanánk, karrierünk az egekig szárnyalna, mellyel az egész emberiség jóllétét és haladását szolgálnánk saját pénztárcánk teletöltése mellett.
Bárzongoristáink mind Richard Cledermanok, informatikusaink Neumann Jánosok, vakfocistáink Maradonák volnának. Ha látnánk, mi már régen Kolóniákat hoztunk volna létre a Marson, megoldottuk volna a Föld túlnépesedésének, a globális felmelegedésnek a problémáját. Bennünket ünnepelne a világ, és nem csupán Homéroszt, Andrea Bocellit vagy Stivie Wondert. Ó, ha szemünk sugara érzékelné a végtelent, ha láthatnánk! A jelenkor vakjai közül kerülnének ki az államfők, a Nobel-díjas tudósok, az Oscarral jutalmazott filmesek mind egy szálig, akik könnyedén választ találnának a menekülthullámok, a levegő szén-dioxid koncentrációjának és a telomeráz enzim rövidülésének kérdéseire, míg filmeseink alkotásai elhoznák a világbékét. Nem csupán saját kis magánéletünk vakon kilátástalan problémái semmisülnének meg egy csapásra, de az emberiség globális gondjaira is gyógyírt jelentene, ha látnánk. Mert mi vakok, bizony minden bajra egyszerre gyógyírt találnánk, ha látásilag meggyógyulhatnánk!
Elsődleges célként kell előttünk lebegnie tehát azon kutatások támogatásának, melyek a vakok látását visszaállítják. Erre a társadalom túl kevés figyelmet fordít, hiszen, ha a látók igazán akarták volna, már régen megoldották volna a vakság problémáját. De félnek tőlünk, és nem akarnak elegendő anyagi forrást fektetni a kutatásokba. Nekünk kell lépnünk tehát az ő érdekükben. Forrásokat kell szereznünk. Mindannyiunknak egyenként vállalva a felelősséget!
Ezért minden egyes vak sorstársat arra buzdítunk, hogy napi két óra koldulással gyűjtsön pénzt a látóktól a szemműtétjére akkor is, ha a megfelelő technológiák még nem állnak rendelkezésünkre. 12 év alatti világtalan kisgyermekek énekléssel, versmondással színesíthetik pénzgyűjtő akciójukat, míg a kutyával közlekedő sorstársaknak erősen javallott labradoraik bevetése a szent cél érdekében.
Jelszavunk legyen, látást a vakoknak mindenekelőtt, mely gyógyír Minden bajra!
elmondta: Lá-Tó-Csing-Csa-Csi A A Népi Kínai Vakegylet Nemes Címzetes Nagy Vezetője
Fordította: dr. Balga-Kamu Mihály a Magyar Látásvesztettek Alapítványának lelkes lefordító lektora

doboz alja
oldal alja