- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Hogyan látod a nem látókat? Rajzpályázat
- Szemléletformálás
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
Mindig is érdekelt a zene, több mint harminc évvel ezelőtt dobolni tanultam.
Egy évig dobolgattam lakodalmas, sőt egy kezdő rock zenekarban is. Nagy Petiékkel játszottam, néhány évig. Ez a 80-as évek elején volt - meséli.
Utána azonban abbahagytam a zenélést, mert a fotózást, majd videózást választottam. Esküvőkről, családi rendezvényekről készítettem felvételeket. 1998-ban, mikor volt a balesetem, döntöttem úgy, hogy a szürke hétköznapokban legyen egy kis változatosság, és beiratkoztam zongorázni tanulni Kecskemétre. Egy évig tanultam, de aztán abbahagytam. Később vettem egy szintetizátort és elkezdtem otthon játszani. Hozzá kell tennem azt, hogy nagyon sokat fejlődött a technika. A szintetizátorok már meg tudták adni a ritmust és bizonyos dallamokat is. Sok zenész áttért erre a hangszerre, abban az időszakban. Azért nekem a fotózás, a videózás volt a mindenem. A sors furcsasága, hogy amit a legjobban szerettem azt kellett abbahagynom. Újra beiratkoztam zenét tanulni. Három évig jártam ismét Kecskemétre, és a dobkotta után, amit már korábban elsajátítottam, megtanultam, a zongora kottát is olvasni. Amikor 2005-ben tönkre ment teljesen a szemem, akkor abba kellett hagynom, ezt a fajta tanulást. Azóta magnóról és CD-ről tanulom meg a számok szövegét és dallamát is. így természetesen sokkal nehezebb, de azt tapasztalom, hogy mióta nem látok, sokkal kifinomultabb lett a 'hallásom. Van olyan, hogy egy hét alatt megtanulok egy számot, de olyan is egy hónapba kerül. A technika segítségével sok számnak meg vannak az alapjai. Ezt számítógépen meg lehet alkotni, utána pedig bevinni a szintetizátorba. Ez nagyon nagy könnyebbséget és segítséget jelent. Persze ezt nem csak látássérültek csinálják így, hanem nagyon sok első osztályú zenész is. A stílusok, és hangszínek meg vannak, amire rádolgozza a szólót. Én gyakorlatilag egy személyes zenekar vagyok.
Szoktak hívni zenélni?
Kertipartikra, osztálytalálkozókra, kisebb lakodalmakba, születésnapokra, házassági évfordulókra hívnak. Most jelent meg egy demo CD-m, ami huszonegy számot tartalmaz, de nem kerül kereskedelmi forgalomba, csak a barátaimnak, sorstársaimnak készítettem.
Mennyi ideig tartott felvenni az anyagot?
Három nap alatt, összesen huszonhárom órát dolgoztunk rajta. Volt olyan szám, amit tizenötször kellett újra kezdenem, hogy tökéletes legyen. Szerencsém volt, hogy a hangtechnikus, Molnár László barátom, maga is kiváló zenész, nagyon sokat segített, hogy szakmailag is jól sikerüljön a lemez.
Mi alapján választották ki a számokat?
Ez érdekes, mert nekem fontos a dallamosság, de a szöveg is. Mind a huszonegy dal valamilyen fokon kötődik hozzám. Van, amelyik a fiatalságomat idézi, van, amelyik a későbbi időket, de vagy zeneileg, vagy pedig a szövege az, ami megragadott. Nehéz volt a választás, mert közel ötszáz dalt tudok játszani és énekelni. Ennyi van a fejemben. A CD ellenére nem tartom magam zenésznek, csak hobbi szinten játszok, hogy a napjaim kicsit változatosabbak legyenek. Tervezem azt, hogy regisztrált vizsgát leteszek. Ahová elmegyek, megpróbálok úgy játszani, hogy szégyent ne valljak. A zene engem boldoggá tesz, felszabadít, és különleges érzéseket hoz ki belőlem. Erre különösen nagy szükségem van most, hogy néhány éve már nem látok. Úgy szeretnék zenélni, hogy minden korosztály megtalálja a számára legjobb dalokat.
Az eddigi visszajelzések mit bizonyítanak?
Nem csak az ismerőseim, barátaim, de néhány zenésztársam is elismerően beszélt a lemezről, nem vallottam szégyent. Akadtak olyanok is, akik a lemez meghallgatása után hívtak meg, hogy játsszak nekik. Tiszaalpárra, például úgy hívtak, hogy meghallgatták a lemezem. De itt Nyárlőrincen is volt már olyan, hogy visszahívtak. Gondolom azért, mert tetszet, ahogyan játszottam.
Zenei téren milyen terveid vannak?
Szeretném magam tovább képezni, Azt még elfelejtetem mondani, hogy tanultam énekelni is. Azt hiszem ezen a téren is sokat fejlődtem. Budapesten van egy énekstúdió, oda szeretnék feljárni, hetente egy alkalommal. Zeneileg is szeretném, magam képezni. Van egy látássérült zenész ismerősöm, aki oktat is. Szeretném azt, ha segítene, de azért túlságosan nagy terveim nincsenek. Szórakozásnak tekintem a zenélést.
Nem gondolod, hogy azért hívnak, mert látássérült vagy.
Sokan nem tudják azt, hogy viszonyuljanak hozzám, de én nem szeretem a szánakozást. Biztos vagyok abban, ha nem lennék ennyire látássérült, akkor többen hívnának.
Nem próbáltál magad mellé venni valakit, aki segítene neked abban, hogy több zenélést lehetőséged legyen?
Ebben nem gondolkoztam, de a Kerekes Laci megkeresett, hogy nincs billentyűse, gondoljam át, szívesen bevenne a zenekarába. Most egyébként már természetes az, hogy egy zenész több zenekarban is játszik. Régen ezzel kapcsolatban fenntartások voltak, de mára ez teljesen megváltozott, és szívesen hívják meg egymást a zenészek egy-egy zenekarba vendégnek. Persze ennek az is az oka, hogy egyre kevesebb a bál, a buli, ahova élő zenét igényelnek. Én minden esetre megpróbálok a fogyatékosságommal együtt élni és zenélni.
Sz. T.
baon.hu 2008. július