ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Tapintható grafika - avagy miért jó, ha a vak gyerekek is megtanulnak rajzolni?


Tapintható grafika - avagy miért jó, ha a vak gyerekek is megtanulnak rajzolni?

Geometria tanulás, térkép használat, táblázatok, diagramok és piktogramok értelmezése. Csupa olyan dolog, amikről azt gondoljuk, hogy látást, vizuális gondolkodást igényelnek. Miközben egyre több látássérült személy szerez felsőfokú iskolai végzettséget, és egyre több eszköz és rendszer támogatja a vakok önálló életvitelét, ezek a tevékenységek sokak számára még mindig megvalósíthatatlannak tűnnek látás nélkül. Pedig a technika ma már lehetővé teszi, hogy a vak diákok is elsajátítsák a geometria alapjait, megismerhessék országuk vagy kontinensük földrajzát, vagy tapintható térkép használatával felfedezzenek egy épületet, közteret. Sok gyógypedagógus és rehabilitációs tanár ugyanakkor arról számol be, hogy nemcsak a térképen való tájékozódásban vagy a geometria tananyagának megértésében vannak komoly hátrányban a vakon született gyerekek és felnőttek, hanem az olyan alapfogalmak értelmezésében és adekvát használatában is, mint a párhuzamos, merőleges, vízszintes, függőleges, átlós, trapéz stb. Ezek a hiányosságok jelentősen megnehezítik nemcsak a matematika és földrajz megtanulását, hanem a téri tájékozódást is.

Az ICEVI-Europe első rehabilitációs konferenciáján a lengyel származású Boguslaw Marek professzor Taktilis grafika címmel tartott előadást és műhelyfoglalkozást az érdeklődő résztvevőknek. A lublini II. János Pál Katolikus Egyetem kutatója szerint a fent felsorolt képességek alapja a rajzolás megtanulása. A vak gyermekek rajz tanításához a technikai eszközök ma már rendelkezésünkre állnak, csak el kell kezdeni használni őket.

Az eredetileg angol nyelvtanár végzettségű férfi hosszú éveken át teljesen más területen folytatott munkája után egy véletlennek köszönhetően találkozott a vakok információszerzésének bonyolult kérdéskörével és lett nemcsak a vakon született gyermekek rajztanításának szószólója, hanem számos ezt támogató kreatív eszköz és módszer kifejlesztője is. Egy londoni turistaút során egy vak lányt látott, aki a kezében lévő maketten tanulmányozta a London Bridge jellegzetes formáját. Ekkor merült fel benne először a kérdés, hogy hogyan ismerheti meg egy veleszületetten vak ember azt a sok-sok dolgot, ami körülveszi, de amiket méretük és elhelyezkedésük miatt megtapintani nem tud.

Később, már egy vakok számára létrejött iskolában végzett munkája során arra kérte a gyermekeket, hogy rajzoljanak le domború formában egy fát. Az egyik kislány mindössze egy kört rajzolt a speciális lapra, amikor pedig megkérdezte, hogy ez mi, habozás nélkül felelte, hogy egy fa. Az értetlenkedő tanárnak aztán el is magyarázta, hogy a fa törzsét körülölelve a karjaival is egy kört formáz. Hasonló megdöbbentő felismerések érték Boguslaw Mareket akkor is, amikor a gyermekeket olyan egyszerű tárgyak lerajzolására kérte, mint egy asztal vagy egy szék. Míg egy ép látású gyermek egy asztal kétdimenziós rajzán mindössze három vonallal jeleníti meg az asztal lapját és a két szemből látható lábát, addig a vak gyermekek inkább egyfajta sajátos felülnézetből rajzolták meg egy négyzettel az asztal lapját, amiből négy irányba nyúlik ki a négy láb.

Mindezek a tapasztalások arra sarkallták a lelkes pedagógust, hogy elkezdje módszeresen rajzolni tanítani a vak gyermekeket. Az angliai és lengyelországi speciális iskolákban ez nem tűnt annyira nehéz feladatnak, hiszen ott rendelkezésre álltak olyan eszközök, melyek segítségével a vak tanulók is tudtak rajzokat készíteni és tapintás útján folyamatosan kontrollálni azokat. Hamar kiderült azonban, hogy a már meglévő eszközök nem voltak elegendőek számos elemi ábrázolási feladat szemléltetéséhez, ezért Boguslaw Marek saját eszközrendszer kifejlesztéséhez látott. Amikor pedig Dél-Amerikában, Indiában és Nepálban végzett önkéntes munkája során kezdett vak gyerekeket rajzolni tanítani, megdöbbenten tapasztalta, hogy eszközök hiányában sok vakon született gyermeknek már egy egyszerű vonal meghúzása is hatalmas feladat, de egyben legalább akkora élmény is. Ugyanakkor néhány hét intenzív munkával ezekkel a gyerekekkel is el tudta érni, hogy egy egyszerű pálcikaembert lerajzoljanak valamilyen nem túl bonyolult cselekvés közben. Ehhez persze egészen az alapoktól, a vonalhúzástól, a síkidomok meg- és felismerésétől, azoknak egy ábrasoron való megtalálásától és lemásolásától kellett indulni.

A szemléltetéshez számos tapintható ábrát, fából faragott síkidomot, mágneses sablont és egyéb eszközt készített hihetetlen ötletességgel. A tapintható ábrákból olyan feladatsorokat állított össze, melyeken végighaladva egyszerű gyakorlatok során sajátítják el a gyerekek elsőként a geometriai alapfogalmakat, majd egyszerű tárgyak, pl. asztal, szék, bútorok, emberek, játékmackó stb. kétdimenziós képének lerajzolását. Tapasztalata szerint a vakok rajz tanításának legnagyobb nehézségét a háromdimenziós tárgyak tapintással megismert képének kétdimenziós rajzzá való átalakítása jelenti, ezért egyszerű tárgyak kétdimenziós látképét bemutató dobozt is készített, melyből kivehető a háromdimenziós, kézbe fogható változat.

Az emberalakok és mozgásuk szemléltetésére - megtapasztalva az emberábrázolás nehézségeit - létrehozta a Flexyman nevű játékos eszközt. Ez egy műanyag pálcikaember, aminek néhány ízülete (boka, térd, csípő, váll, könyök, csukló) két dimenzióban mozgatható, feje pedig aszerint van arccal vagy hajjal ellátva, illetve az orra aszerint tapintható ki valamelyik oldalon, hogy velünk szemben vagy nekünk háttal áll, illetve jobbra vagy balra néz. Flexyman segítségével, amit egy mágneses lapra helyezve jól lehet tapintással is tanulmányozni, nemcsak a testrészek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését lehet megérteni, hanem a különféle mozgások kétdimenziós ábrázolását, nem utolsó sorban pedig az irányokat és a nézőpontok megváltoztatását is gyakorolni lehet.

Boguslaw Marek rendszerével azonban nemcsak egyszerű gyermekrajzok készíthetők, hanem a bonyolultabb geometriai feladatok megoldása is megalapozható. Egyes eszközöket kifejezetten a tükrözés vagy a forgatás megértésére készített, míg mások a háromdimenziós látvány megértését segítik azoknak, akik sose láttak. Például egy kocka forgatható makettjén különféle felületekkel jelölte a bizonyos irányokból látható vagy takarásban lévő éleket és oldalakat.

Marek professzor a tapintható térképek használatának tanítását is egészen az alapoktól javasolja elkezdeni. Ehhez egyszerű felületként egy megterített asztalt szemléltet, melyen a gyermekeknek a tányér, pohár, kés, kanál, villa elhelyezkedését és ezek egymáshoz való viszonyát kell kitapintaniuk és szóban meghatározniuk. Ha az egyszemélyes terítéken már könnyen eligazodnak, akkor folytatható a gyakorlás egy több személyre terített asztalon, egy szoba berendezésén, egy lakás alaprajzán, stb.

A tapintható grafikának természetesen komoly korlátai vannak, ugyanis csak a végletekig leegyszerűsített rajzok felismerésére képesek teljes biztossággal a vak személyek. Ezért nem lehet pusztán tapinthatóvá tétellel adaptálni egy zsúfolt szoba képét, egy festményt vagy egy földrajzi térképet. Boguslaw Marek példájával élve ugyanígy nehéz egy egyszerű rajzról eldönteni, hogy az egy játékmackó feje-e, vagy egy kerek kisasztal két kisebb és egy nagyobb tányérral, és két az asztallap alá félig betolt kerek ülőalkalmatossággal.

Az előadásban bemutatott eszközöket a workshop során valamennyien kézbe vehettük és kipróbálhattuk. Érdekesség, hogy a tapintható ábrakötetek, melyek Braille-írásos szöveget is tartalmaznak, egy speciális, hazánkban kevéssé ismert technológiával készülnek. Az itthon már több helyen alkalmazott hőre domborodó speciális papír helyett hagyományos vastag papírra olyan festéket hordanak fel, mely hőre megszilárdul és tapintható lesz. Az ilyen technikával készült Braille feliratok olvashatóság szempontjából szinte egyáltalán nem különböznek a Braille-nyomtatóval vagy írógéppel készültektől. Az ábrák nemcsak jó minőségűek, hanem tartósnak is tűnnek.

Nem kell tehát, hogy a rajzolás képessége az ép látású gyermekek kiváltsága legyen. És ha nem is lesz a vak gyermekek számára a látókéhoz hasonlóan kedves időtöltés, bizonyított tény, hogy a grafikus ábrázolás készségszintű elsajátítása számos ismeret megszerzésében, elsősorban a tájékozódás és közlekedés, valamint a reáltárgyak tanulása során igen hasznos a vakon született gyermekek és felnőttek számára is.

Németh Orsolya

doboz alja
oldal alja